Jövőre legalább 80 százalék lesz a kistermelői élelmiszer a közétkeztetésben

A helyi termékek felhasználását tekintve a magánháztartások mellett jelentős felvevőpiacot képviselnek a vendéglátók és közétkeztetők, melyek tevékenysége és kínálata széles palettán mozog.

A kistelepülések intézményi konyháin eddig is felmerült a kereslet a kistermelői és más helyi alapanyagok és késztermékek iránt – írta a Store Insider. Egy jogi szabályozásnak köszönhetően pedig a kistermelői és helyi alapanyagok, termékek már a közbeszerzési törvény szerint közbeszerzési eljárásra kötelezett szolgáltatók konyháin is előtérbe kerülnek.

Azon közétkeztetőknek, akik a közbeszerzési törvény szerinti közbeszerzési eljárás során elnyert pályázattal biztosítják a közétkeztetést, alkalmazniuk kell a közétkeztetési tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól szóló 676/2020. (XII.28.) korm. rendeletet. Az ajánlatkérőnek – közétkeztetést megrendelő, pl. önkormányzat – a rendeletben foglaltaknak megfelelően elő kell írnia, hogy az idei évtől a beszerzett termékek összértékének 60%-ának, míg jövőre 80%-ának a közétkeztetési rövid ellátási láncban (KREL) beszerzett termékekből, illetve a helyi élelmiszer termékekből kell származni.

Fotó: Adobe Stock

A korm. rendelet meghatározza a KREL fogalmát, mely értelmében az ételkészítéshez élelmiszereket biztosító elsődleges termelő, illetve élelmiszerelőállító létesítménye és a főzőkonyhát üzemeltető gazdasági szereplő között az élelmiszer ellátási láncban legfeljebb egy köztes szereplő vesz részt. A köztes szereplő az, akinek a tulajdonába kerül a termék, majd azt tovább értékesíti (akár feldolgozva, saját termékként) a főzőkonyha felé. Ugyanakkor más szereplő is lehet a láncban abban az esetben, ha csak segíti, szervezi a folyamatot, de a láncban nem ő értékesíti a terméket, hanem maga a termelő vagy egy kereskedő.

A láncban első szereplő lehet az alapanyag termelő, kistermelő, termelő szervezet, illetve annak saját élelmiszerelőállító létesítménye, minden olyan élelmiszerelőállító létesítménye is, amely az elsődleges terméket feldolgozza. Köztes szereplő pedig élelmiszervállalkozó, kereskedelmi tevékenységet végző piacszervező szervezet, elismert termelői szervezet, elismert termelői csoport. Elismert termelői szervezetek listája itt, az elismert termelői csoportoké itt érhetők el.

Egy év múlva legalább 80 százalék

A korm. rendelet értelmében helyi élelmiszerterméknek minősül: az eljárásban előírt címkével ellátott termék (Kbt. 59. §-a), vagy kistermelő által előállított termék. Az eljárásban előírt címkével ellátott termékek közé a földrajzi árujelzővel ellátott termékek tartoznak: OEM (oltalom alatt álló eredet-megjelölés) és OFJ (oltalom alatt álló földrajzi jelzés). Ide tartoznak továbbá a Hagyományos Különleges Termékek (HKT), valamint a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjeggyel ellátott termékek (KMÉ). A KMÉ-ről bővebb információk itt érhetők el.

Összefoglalva, a közétkeztetésben 2022-től legalább 60%, 2023-tól legalább 80% arányt kell kitennie a rövid ellátási láncban beszerzett, illetve a helyi élelmiszer termékeknek. A helyi élelmiszer termékek fogalmába pedig beletartozik a kistermelői élelmiszer is. Idetartozik minden olyan élelmiszer, amelyet kistermelői regisztrációs számmal, és FELIR azonosítóval rendelkező személy állított elő.

A közétkeztetési láncban szereplők (szolgáltatók, beszállítók, termelők stb.) informálódásának segítésére adatbázisok, keresőfelületek elérthetősége itt találhatók meg.

agrotrend.hu / Store Insider