Élelmiszergazdaság

Eredményesek voltak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara múlt évi törvényjavaslatai

 

Nem pihent a törvényalkotás az elmúlt évben, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintő jogszabályok kialakításában, módosításában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is aktívan részt vállalt. A NAK szakemberei az elmúlt évben számtalan törvényjavaslatot véleményeztek és készítettek elő. Olyan új jogszabályok születtek, amelyek érdemben hozzájárulnak a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének javulásához – olvasható a NAK cikkében.

Az elmúlt évben is módosult a földforgalmi törvény és a NAK a jövőben is azon dolgozik, hogy segíteni tudja a ténylegesen gazdálkodók földbirtokhoz, illetve földtulajdonhoz való jutását. Ezt a célt szolgálta az újabb földbizottsági vizsgálati szempontokra vonatkozó javaslat, amelynek célja a spekulánsok és a birtokpolitikai célokat figyelembe nem vevők kiszűrése a földforgalmi ügyletek vizsgálata során.

Fotó: illusztráció, canva.com

Az agrárium egyik legégetőbb problémája a gazdálkodói réteg elöregedése. A generációváltás a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, aminek megvalósítása érdekében az Agrárminisztérium, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a NAK közös munkája eredményeként 2023. január 1-én hatályba lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény.

A gazdaságátadással kapcsolatos szabályozás részleteiről számos különböző fórumon tájékozódhattak az érintettek.

Az elmúlt év egyik legfontosabb törvénymódosítása a földadó eltörléséhez kapcsolódik. A NAK valamint a MAGOSZ kezdeményezéséhez több ezer gazdálkodó csatlakozott, ezen a sikeren felbuzdulva kezdeményeztük a földadó eltörlésének törvénybe iktatását.

A kormány hathatós támogatásával 2023. szeptember 1-jével módosult a helyi adókról szóló törvény, így a települési önkormányzatok települési adót a termőföldre, a termőföld tulajdonjogra, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogra a továbbiakban nem állapíthatnak meg.

Az Országgyűlés 2023. július 4-én fogadta el a MAGOSZ-szal közösen kezdeményezett, őstermelői személyi jövedelemadózást érintő jogszabálymódosítást, melynek következményeképpen a mezőgazdasági őstermelők a tárgyi eszköz eladásából származó bevételükkel szemben költségként elszámolhatják az őstermelői tevékenység keretében hasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló, újonnan vásárolt tárgyi eszköz beruházási költségét.

Fotó: illusztráció, canva.com

Ezzel jelentősen csökkent az érintett gazdálkodói körre nehezedő adóteher mértéke.

A NAK segítette a kútmoratórium lezáráshoz szükséges intézkedéseket is. Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, sekély mélységű háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak általánosan jogszerűnek minősülnek, azokat nem kell bejelenti, és üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedélyt kérni.

A köztestület útmutatót készített annak érdekében, hogy a lakosság és a mezőgazdasági vízhasználók el tudjanak igazodni a kutakkal kapcsolatos új, a 2024. január 1-jén érvénybe lépő szabályozáshoz, a kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről.

Az energiaárak drasztikus növekedésével a múlt évben oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a jelenleg öntözött 100 ezer hektár vízbiztosítása is.  Ezért  a NAK, illetve a MAGOSZ javaslatára a kormány úgy döntött, hogy (állami vagyonkezelésű művek mentén) az állam teljeskörűen átvállalja a mezőgazdasági (öntözés, rizstermelés, halgazdaság) vízszolgáltatási díj megfizetését, ami 2023-ban jelentős segítséget jelentett az érintett termelőknek.

A Kamara is részt vett a kistermelői rendelet módosításának véleményezésében, szakmai egyeztetésében. 

Sok év előkészítő munka után megszülettet az új jogszabály, amely a kis mennyiségű, helyi, marginális élelmiszer-előállítás feltételeit könnyíti, ezáltal segítve a hazai kistermelőket és a „kisüzemi” élelmiszerelőállítókat. A rendeletnek köszönhetően a kistermelők nagyobb mennyiségben értékesíthetik a termékeiket a II. kistermelői kategóriában. Ezután már jogi személyek is, az őstermelők családi gazdaságai és szociális farmok is lehetnek kistermelők, valamint interneten, csomagküldő kereskedelem, átadópont vagy automata útján is értékesíthet a kistermelő.

Fontos újdonsága a rendeletnek, hogy újra működhetnek majd kis kapacitású vágóhidak, amelyek a kistermelők által tartott állatok vágását könnyítheti meg.

A 2023-as évben a NAK részt vett a Deregulációs Kerekasztal és annak agrár munkacsoportja munkájában is. A kerekasztal célja a mindennapi ügyintézés egyszerűsítése, a lassító szabályok kiszűrése és az adminisztrációcsökkentés.

Az itt elvégzett munka során a NAK és MAGOSZ delegáltjai is számos javaslatot tettek, melyek közül több be is került az Országgyűlés által elfogadott Egyes agrártárgyú törvények deregulációs szempontú módosításáról szóló törvényjavaslatba.

A KAP Stratégiai Terv elfogadását követően megkezdődött a támogatási konstrukciók részletszabályainak kidolgozása. A tavalyi évben megújultak a közvetlen kifizetések jogszabályai. Új rendelet készült többek között az egységes kérelemről, az aktív mezőgazdasági termelői minőség követelményeiről, az alapszintű-jövedelemtámogatás (BISS, korábban SAPS) szabályairól.

A zöldítés és a kölcsönös megfeleltetés szabályait felváltotta a feltételesség, továbbá új támogatásként jelent meg az Agro-ökológiai Program (AÖP). A kollégák szakmai javaslatokat készítettek a KAP Stratégiai Terv módosításához. Emellett a NAK részt vállalt a 2025-től induló AKG és ÖKO támogatások kialakításában, valamint az idén meghirdetendő vidékfejlesztési intézkedések előkészítésében.

agrotrend.hu/NAK 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés