Emelkedik a baromfihús ára

A sertéshús tavaly 20 százalékkal drágult, miközben a baromfitermékek ára alig emelkedett, sőt, például a csirkemellfilé ára, ami pedig prémium terméknek számít, még kissé lejjebb is szállt. A kilónként átlagosan 1500-1800 forintért kínált kedvelt konyhai alapanyagot néhány nagy élelmiszerlánc már akciósan 1200-1400 forintért adja – írja a Népszava.

fotó: piqsels.com

Ennek az európai piac változása volt a fő oka, és nem annyira a madárinfluenza miatt csökkenő export. Az tény, hogy a H5N8 madárinfluenza vírus magyarországi megjelenése miatt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint hat jelentős vásárlóerővel rendelkező ázsiai ország, mint Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Egyesült Arab Emírségek, Hongkong és Izrael különböző mértékben korlátozta csirkehús-importját, de ez elsősorban az odaszállító vállalkozásokat érintette érzékenyen, az árakat nem befolyásolta.

Sokkal inkább az Európai Unió piacait elárasztó, megemelt kvótával exportáló ukrán termelők szorították lejjebb elsősorban a mellfilé árát – nyilatkozta a Népszavának Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója.  Az csirkemell-árak szintet tartását, illetve lassabb áremelkedését segítette a Braziliából, illetve a Thaiföldről származó import is, valamint az unió belső termelése is növekedett.

Valószínűleg – legalábbis még egy ideig -, a többi baromfitermék sem drágul, hiszen az ázsiai piacokra nem az Európában, illetve az Észak-Amerikában kedvelt mellfilét exportálták a magyar termelők, hanem a csontos részeket, elsősorban a szárnyat. A korlátozások miatt a kivitelre szánt mennyiség a hazai, valamint az uniós piacok kínálatát növeli.

A szakember bízik abban, hogy a Komárom-Esztergom megyei Ácson január elején megjelent fertőzés miatt kényszervágott 53 500 pulyka, valamint pár napra rá a Hajdú – Bihar megyei Létavértes melletti kacsatartó telepen izolált H5N8 vírus miatt leölt 115 ezer víziszárnyas után nem találnak újabb járvány sújtotta állományokat.

Erre Csorbai Attila szerint van esély, mert a 2016-2017-es nagy járvány után a korábbinál is fegyelmezettebben tesznek eleget a zárt tartásra vonatkozó előírásoknak a gazdák. Annál is inkább mert kárenyhítésre csak azok a termelők számíthatnak, akik igazoltan megtették a szükséges biztonsági intézkedéseket.

Ezeket egyébként a hatóságok is ellenőrzik. Természetesen az ácsi és a létavértesi telepek körül idén is elrendelte a hatóság a 3 kilométeres sugarú körben a biztonsági, illetve a 10 kilométeres körben található állományokat az állategészségügyi hatóság szakemberi megfigyelés alatt tartják és szükség esetén mintát vesznek a jószágokból.

A baromfihúsexport csökkenése és a piacokat meghatározó többletkínálat, valamint a világpiacon az afrikai sertéspestis (ASP) miatt már 100 milliós nagyságrendben megnövekedett kereslet a hazai piacokon egyelőre egyensúlyban tartja az árakat. Nem árt az óvatosság, hiszen az előző járvány során mintegy 2,6 millió szárnyast kellett leölni és a kár elérte a 17-19 milliárd forintot.

Ráadásul a gazdáknak csak a közvetlen kárukat térítette meg a költségvetés, vagyis a levágott állományok értékét, az elmaradt hasznot, a kényszerű leállás okozta bevételkiesést, a munkatársak bérének a költségeit a gazdaságok tulajdonosainak le kellett írniuk a veszteséglistán. Aggodalomra ad okot, hogy Lengyelország mellett már Szlovákiában, egy Nyitra melletti baromfitelepen is megjelent a vírus.

Az is megemelheti a baromfi hús árát, hogy a jelek szerint egyelőre a sertéshús, ha lassú ütemben is, de folyamatosan drágul. A termelőknek már csak rossz emlék az élő sertés kilójának 350-380 forintos ára, és jelenleg már átlagosan 600 forint fölött adják a jószág kilóját. Ha nem sikerül megfékezni a sertéspestist, a baromfihús, mint helyettesítő termék ára szárnyalásba kezdhet a növekvő kereslet miatt. 

Nem múlik a vaddisznóvész

A budai hegyekben változatlanul plakátok hívják fel a figyelmet, hogy beteg vagy elhullott vaddisznó láttán, kiket kell értesíteni, és hogyan lehet tenni a kór tovaterjedése ellen. Az Nébih is érvényben tartja a december végén hozott intézkedését, amelyben az érintett több mint 60 vadgazdálkodási terület kockázati besorolását legalább közepes, illetve magas fokozatúra módosította.

A Nébih honlapján folyamatosan értékeli a helyzetet. Jelenleg országosan mintegy 640 fertőzött területet tartanak nyílván, arányaiban a legsúlyosabban érintett megyék Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár Bereg.

A szigorúan korlátozott területek szinte minden kelet- és észak-magyarországi megyében, valamint Pest mégyében előforulnak. A magas kockázatú zóna 440 magyar települést érint.

agrotrend.hu / Népszava