Egyre nagyobbakat kortyolunk a sörből

2021-ben 6370 millió hektoliter volt a nagy hazai sörgyárak együttes értékesítése, ami 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A 2021-es hazai termelés 5568 millió hektoliter volt, ami 3,5 százalékos növekedést jelent a korábbi évhez képest – ez az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből derült ki.

Negatív hatások is érik ugyanakkor a söripart: a koronavírus-járvány miatti korlátozások ideje alatt visszaesett a sörfogyasztás a vendéglátóhelyeken, most pedig a gyártási költségek megemelkedése jelent gondot. Szigethy-Ambrus Nikolettát, az Oeconomus nemzetközi kapcsolatok elemzőjét faggatta az Inforádió.

Magyarországon egy 2019-es KSH-felmérés szerint a sört fogyasztók átlagéletkora 46,7 év, 59 százalékuk jellemzően középfokú végzettséggel rendelkező férfi, aki legalább hetente egyszer 2,8 liter ilyen típusú italt iszik meg. A nők esetében ez az érték jóval kisebb, ők heti minimum egyszer 1,1 liter sört fogyasztanak, átlagosan 48,4 évesek, 73 százalékban középfokú végzettséggel. A sör, bor és röviditalok felméréséből az is kiderült, hogy a férfiak a bor után sörből isszák a legtöbbet, 5,7 korsónyit heti szinten – ismertette Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Fotó: katermikesch / Pixabay

Az Oeconomus munkatársa kifejtette: a 2020-as év főleg a koronavírus-járvány miatti korlátozások következtében negatív hatással volt a sörgyártókra. A járvány miatti bezárások miatt a vendéglátóhelyek nem tudtak annyi sört értékesíteni, mint korábban, ami egyértelműen a fogyasztás jelentős visszaesésében mutatkozott meg. A negatív tendenciák ellenére jó hír volt, hogy a gyártók nem váltak meg dolgozóiktól, 2021 végén a nagyobb sörgyártók 1620 embert foglalkoztattak közvetlenül, ami minimális növekedést is jelez a korábbi évhez képest.

Az elemző kitért arra is, hogy a söripari szektorban – hasonlóan a többi hazai élelmiszer-ipari ágazatnál – egyre több kézműves sörfőzde jött létre az utóbbi időben. A legtöbb Pest vármegyében és Budapesten található, egy 2020-as gyűjtés szerint akkor 19 működött, de számottevő mennyiségben jegyeztek be ilyen jellegű üzemet Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron vármegyékben is. Az itt készülő italokból évente maximum 8000 hektoliternyi készül, ezáltal maradhat meg a kisüzemi jelleg és a hagyományos, kézműves érték.

A kisüzemi főzdék sokasodását főként az adóterhek csökkentése, a jövedéki engedélyek megszerzésének egyszerűsödése tette lehetővé

– fűzte hozzá Szigethy-Ambrus Nikoletta, ismertetve az Oeconomus elemzését. Ezeknek az üzemeknek az elsődleges célja, hogy egy-egy különleges receptúra alapján készüljenek a sörök, így nem a teljes piac meghódítása, inkább néhány ezer, esetenként pár száz fogyasztó törzsvásárlóvá tétele a cél. Miután egyre többen vállalják, hogy akár külföldön is tanulják a sörfőzést, mára már olyan komoly befektetésnek tekinthető, ami a későbbiek folyamán a kézműves sörök árában is visszatükröződhet – jegyezte meg.

A 2021-es adatok alapján a magyar gyártású sörök főként az Európai Unió tagállamaiba érkeznek (80,46 százalékban), ugyanakkor

figyelemreméltó a kelet-ázsiai országokkal való növekvő áruforgalmunk.

Kínába 2014-ben még csupán a sörexportunk 0,71 százaléka érkezett, 2021-ben viszont már 10,6 százalékát szállítottuk ide. Hasonlóan magas értéket képvisel a Dél-Koreába exportált magyar sör mennyisége is, ide 2021-ben a teljes sörkivitel 8,94 százaléka került.

agrotrend.hu / Infostart/InfoRádió – Rozgonyi Ádám