Bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár

Két új elemmel, a székelykapuval és a lángossal bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a Hungarikum Bizottság mai döntése értelmében – írta a kormany.hu.

A székelykapu egy olyan jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált.

Fotó: kormany.hu, Fekete István

A lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával.

A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós.

Hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból választhatunk.

A Magyar Értéktár egy sajátos szerkezetű tanyatípussal, a bokortanyákkal bővült.

Fotó: kormany.hu, Fekete István

Az országban egyedülálló bokortanyás településszerkezet a 18. század közepétől a Nyírségben alakult ki. Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket, és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez.

Bekerült a Magyar Értéktárba a zselici hársméz, amely egy olyan különleges fajtaméz, amelyet évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben.

Több ezer méhcsalád szorgoskodik a Zselicben, mert az ország minden részéből vándorolnak ide a méhészek a hársfa virágzása idején.

A Hungarikum Bizottság döntésével 89-re emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig 152 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon.

agrotrend.hu/kormany.hu