Az ellátási láncok legalább 2023-ig nem lesznek a régiek

A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború és a magas infláció mindegyike húsba vágó kérdés a kis- és középvállalkozások számára. A világgazdaság leggyengébb pontja viszont a tengeri szállítmányozás: ennek költsége 2019-hez képest megtízszereződött. Az iBanFirst szakértői szerint legjobb esetben is csak 2023-re következhet be a kikötői torlódások megszűnése és a fuvardíjak tartós csökkenése.

2022 elején sokan már azt hitték, hogy túl vagyunk a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségeken, azonban mégsem így alakult. Március közepén Kína lezárta a 17 millió lakosú Sencsent, a kínai Szilícium-völgyet és annak kikötőjét. Ez azért is fájdalmas, mert konténerszállítás tekintetében Kína egyik legnagyobb kikötőjéről beszélünk. Sencsen évente 194 millió tonna áruforgalmat bonyolít, ami több mint háromszorosa annak az évi 66 millió tonnának, melyet Le Havre, azaz Franciaország legnagyobb konténerkikötője produkál.

Fotó: pixabay

És akkor még nem beszéltünk az évtizedek óta nem látott inflációs nyomásról, mely világszerte problémákat okoz. Fontos tudni, hogy világszerte az áruk 90 százaléka tengeri szállítmányként jut el a fogyasztókhoz.

A koronavírus-járvány kezdete óta pedig a tengeri szállítás teljesen kiegyensúlyozatlan, és ez a szállítási költségek növekedésével járt. Míg egy 33 köbméteres konténer szállítása 2019-ben még átlagosan 1200 euróba került, most viszont 13 ezer eurónál is több és az is előfordul, hogy a 20 ezer eurót is eléri a költsége. Ez még az olyan nagy hozzáadott értékű áruk szállítása esetében is nagyon drága, melyeknél általában nagyobbak az árrések.

Az év elején sokan a szállítmányozás költségeinek csökkenésében reménykedtek, azonban erre még várniuk kell. Erről több tényező tehet: a koronavírus miatti lezárások Kínában, a háború Ukrajnában, a kevés konténer, a nagy kereslet kielégítésére vonatkozó igyekezet, valamint a növekedő energiaköltségek. Tehát a vállalatoknak stratégiát kell kidolgozniuk a költségek csökkentésére.

Az iBanFirst szerint legjobb esetben is csak 2023-re következhet be a kikötői torlódások megszűnése és a fuvardíjak tartós csökkenése. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi kereskedelemtől függő vállalatoknak, akár az anyagmozgatás, akár a kereskedelmi értékesítési pontok tekintetében, stratégiákat kell kidolgozni a költségek csökkentésére, hogy fenn tudjanak maradni – idézi a cég közleménye Henrik Gergelyt, a nemzetközi tranzakciókra szakosodott vállalat számlamenedzserét.

A kialakult helyzet rávilágít a globalizált ellátási láncok sebezhetőségére és az inflációs hatások kiküszöbölésének igényére. Utóbbira megoldás lehet a devizakockázat fedezése. Ennél is nagyobb gondot jelentenek a szállítmányozási problémák, melyek nagy nehézséget jelentenek a vállalatoknak, melyek többsége ugyan hosszú távú stratégiát tartana előnyösnek, de most mégis a gyors megoldásokat alkalmaznak. Ilyen gyors megoldás lehet az olyan új szállítók bevonása, melyek már felhalmozott készletekkel rendelkeznek, vagy azokat helyben állítják elő. A cégek részéről az is bevett szokás, hogy a felmerült költségeket áthárítják a fogyasztókra.

agrotrend.hu / Index, Singer Zoltán