Az élelmiszerszállítást kizárólag csak logisztikai problémák lassítják

Nagyon furcsa helyzetben vagyunk most, ugyanis míg az agrárium szereplői azon gondolkodnak, hogy az exportpiacok beszűkülése miatt hova tegyék azokat a termékeket, amelyeket korábban exportáltak, és Magyarországon több élelmiszer lesz, mint amire szükségünk van, addig az emberek a boltokban egyszerűen lerabolják a polcokat attól félve, hogy nem lesz áru. Pedig ennek éppen az ellenkezője várható – mondta az InfoRádióban Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az InfoRádióban. Elmondta, hogy Olaszország jelentős piaca és különösen nagy kihatással van a húsvéti bárányra, a gabona- és tejexportunkra.

fotó: pixabay.com

Mindenkit szeretnék megnyugtatni: Magyarországon nem azért üresek a polcok, mert nincs termék, hanem azért, mert olyan volumenben vásárol a lakosság, hogy egész egyszerűen a logisztikai rendszer nem képes ilyen gyorsan pótolni a termékeket.

De a háttérben az élelmiszeripari előállítóknál minden termék rendelkezésre áll bőségesen – hangsúlyozta az elnök. Szavai szerint Magyarország 120-150 százalékban önellátó különböző termékcsoportokban, vagyis a termelésünk egy jelentős részét minden évben képesek vagyunk exportálni is.

"A lakosság nyugodtan abbahagyhatja a spájzolást, amit egyébként emberileg megértek, de nem racionális tett. Nem kell félni" – hangsúlyozta Győrffy Balázs. Hozzátette: Magyarországon van 5400 vállalkozás, nagyságrendileg 100 ezer embert foglalkoztatva, amelyeknek az a dolguk, érdekük, hogy a magyar lakosságot ellássák élelmiszerrel. Ez az iparág egyébként a kritikus infrastruktúra része, ami azt jelenti, hogy az élelmiszeripar – ideértve mellé az energia- és az ivóvízellátást is – olyasmi, amit akár állami eszközökkel is fenn fognak tartani.

Fontos, hogy a magyar terméket vásároljuk, mert ilyen időszakban csak a jó minőségű élelmiszert előállító magyar élelmiszergazdaság az, ami képes a lakosság ellátását stabilan és nagy biztonsággal garantálni – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

Az elmúlt napokban egyes boltokban tapasztalható tőkehúshiánnyal kapcsolatban elmondta: van hús Magyarországon. Baromfihúsból ugyanis 150 százalékos az ellátottsági szint, a megtermelt mennyiség egyharmadát exportáljuk. Ám most az elnök szerint a lakosság olyan irreális mennyiséget vásárol, amit képtelen a logisztikai rendszer lekezelni.

"Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy minden disznóólban, ahol tavaly volt disznó, ott most is van, és minden húsipari szereplő arra készül, hogy ezeket feldolgozza. Ugyanez igaz a marhára, és a baromfira is" – tette hozzá Győrffy Balázs.

A húsipar szerint nincs ellátási probléma, de áremelés lesz

A lakosság rendkívüli készletezése miatt az elmúlt napokban átmenetileg valóban felléphetett tőkehúshiány az egyes kiskereskedelmi boltokban – mondta az InfoRádiónak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Szavai szerint ennek hátterében az áll, hogy az ünnepeket megelőző nagybevásárlási láznál is nagyobb – egyes beszállítóknál 25 százaléknál nagyobb – kereslet jelentkezett hirtelen, egyik napról a másikra.

Erre sem a kiskereskedelem, sem a vágóhidak, sem a logisztika nem volt felkészülve, lévén ez egy friss termékeket előállító ágazat. Ráadásul azok a kiskereskedők is rosszul járnak az EU-s határzárak miatt, akik friss tőkehúst is importálnak, mivel itt-ott megakadnak a szállítmányok időnként, vagy el sem indultak.

Ennek a helyettesítésére is most hirtelen a magyar beszállítókhoz fordultak, de erre nem lehet egyik pillanatról a másikra azonnal reagálni – mondta Éder Tamás.

A helyzet kezelése érdekében a magyar beszállítóknak is át kell szervezniük kicsit a tevékenységüket, részben például az exportból lehet lecsípni bizonyos mennyiséget a hazai kiskereskedelmi megrendelésekre válaszul. Részben a kül- és belföldi készítményüzemeknek szánt gyártási alapanyagokból lehet visszafogni és a magyar üzletláncokba szállítani.

De tartósan biztosan nem kell problémákra számítani, mivel csak egy időben előrehozott vásárlási láz van – vélekedett Éder Tamás.

A megnövekedett kereslet az árakat is felfelé hajtja majd, az önköltségek növekedését – például az elmúlt évben több mint 50 százalékkal emelkedő élősertés-árakat, az energiaár vagy a bérköltség növekedését – ugyanis eddig nem érvényesítette az ágazat. A sertéshús világpiacán a helyzet továbbra is változatlanul az áremelkedés irányába hat, "ezt pedig most segítette az a hisztérikus kereslet, ami az elmúlt napokban kialakult" – közölte az elnök.

Az élősertés árakéhoz képest a tőkehúsok fogyasztói ára mindössze 20-30 százalék között, a húskészítményeké 20 százaléknál kisebb mértékben emelkedett. Éder szerint a gyártók a jelen helyzetben megerősödött érdekérvényesítő képességük révén most valószínűleg próbálják az elmúlt évi önköltségnövekedést a fogyasztói árakban is érvényesíteni. Hozzátette, hogy ha valaki egy kicsit számolgat, akkor az elmúlt évi drágulás önköltség-emelkedéshez viszonyított aránya alapján láthatja, hogy mennyivel kell majd többet fizetni a következő időszakban.

Drámai húsár emelkedésre is van példa

Virálisan terjed a Facebookon egy, a fővárosi Lehel piacon készített fotó a kilogrammonként 2800 forintos árcédulájáról, de az Index is 2300 forintos árakkal szembesült. A lap által megkérdezett árusok szerint csak a tőke- és a csirkehúsnak ment fel az ára, a többi árué nem.

Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke az Indexnek elmondta, ipari oldalról még nem tapasztaltak áremelést, de nem tudta megmondani, milyen árréssel dolgoznak a kereskedők. Az elmúlt napok rendkívüli kereslete – akadt, aki 20 kilogrammnyit is bespájzolt – a csirkehús logisztikáját is megrogyasztotta, de hamarosan normalizálódik a helyzet, mivel a vágóhidak működnek és senki sem esett ki a termelésből.

Ráadásul a közétkeztetésben is rengeteg csirketermék forog, de a váratlan iskolazár miatt a készletet még nem tudták átcsoportosítani. Rövidesen azonban ez is megtörténik, és az a csirkehúskészlet is visszakerül a kereskedelembe.

agrotrend.hu / infostart.hu