Élelmiszergazdaság
Arany árban mérik külföldön a műhúst
Laboratóriumban állítják elő a terméket az állatok levágása nélkül. Külföldön már kapható, hazánkban még nem.
Egyre nagyobb fejtörést okoz, hogy mit fogunk majd enni, ha elfogynak a termőföldek, ha nem lesz elegendő számú vágóállat. Egyes becslések szerint 2050-re a bolygó népessége eléri majd a kilencmilliárd főt, amely komoly kihívások elé fogja állítani az élelmiszer-ellátás szereplőit. A fogyasztók igénye a hústermékekre olyan ütemben nő, amit a hagyományos állattartás már nem képes lekövetni. Erre a problémára megoldást jelenthetnek az alternatív élelmiszerek, ilyen például a vega- vagy a laboratóriumban tenyésztett hús.
Egyes kutatócégek becslése szerint 2040-re a húsfogyasztás 60 százalékát ezek teszik majd ki.
Kelemen Ferenc, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertechnológiai Intézet, Innovációs Központ húsüzemének szakmai vezetője és mesteroktatója nyilatkozott a témában.
– A laborhús előállításához különböző állatokból őssejteket nyernek, amiket úgynevezett bioreaktorokba, erre a célra kifejlesztett speciális rozsdamentes acéltartályokba tesznek. Ezt követően különböző tápanyagokkal táplálják a sejteket, amelyek segítik a növekedést, megfelelő oxigénellátottság mellett pedig néhány hét alatt szövetté fejlődnek. Ezzel az eljárási móddal csak egy olyan masszát tudnak előállítani, amely hasonlít a darált húsra.
A fejlesztések elsődleges hosszú távú célja: a természetes eredetű húst minél inkább megközelítő összetétel, állomány és íz elérése – mondta.
Az új termék előnyei és hátrányai
A húsüzem szakmai vezetője elárulta, hogy nagyon ellentmondásosak a témában megjelent cikkek.
– Sok esetben hangsúlyozzák, hogy milyen kicsi az ökológiai lábnyoma ennek az eljárásnak, ezért jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozás okozta gondjaink csökkentéséhez. Ugyanakkor vannak olyan tanulmányok is, amik azt emelik ki, hogy ez az eljárás egyáltalán nem hordoz olyan technológiai és ökológiai paramétereket, amelyek a hagyományos hústenyésztéssel szemben komoly környezetvédelmi előnyöket jelentenének.
A technológia jelenleg még nem tökéletesen kidolgozott, sok a kérdőjel és a bizonytalan tényező, ezért ebben a kérdésben sem lehet egyértelműen állást foglalni.
Előnyök között talán azt emelném ki, hogy a laborban történő tenyésztés lehetővé tenné a termőföldek felszabadulását, csökkentené a vízfelhasználást. Valamint az eljárásnak köszönhetően kevesebb antibiotikum felhasználására van szükség, kisebb a valószínűsége a fertőző betegségek kialakulásának – tette hozzá.
Mennyibe kerül majd egy kiló laborhús?
Az előállítási módszer gazdasági oldalát tekintve Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelmi Intézetének igazgatója elmondta, mikorra kerülhet a boltok polcaira és mennyibe is fog majd kerülni ez a fajta termék.
2030 előtt nem valószínű, hogy a hazai boltokban találkoznak vele a vásárlók, Nyugat-Európában viszont valószínűleg hamarabb meg fog jelenni. 2021-ben egy kilogramm laborhús előállítási költsége 22-116 dollár, ami forintra átszámolva 8 600 és 46 000 forint között mozgott. Ez a technológia fejlődésével csökkenni fog majd 2030-ra, előreláthatólag 6-12 dollárra, vagyis 1 500-6 000 forintra – mondta.
Arra a kérdésünkre is választ adott, vajon mi lehet annak az oka, hogy eddig még nem terjedt el ez a termék a hazai piacon. Magyarországon új élelmiszernek minősül, de még Európában is. Egy cég sem vágott bele a forgalmazásba, mivel magasak az előállítási költségek. Addig nem lesz képes elterjedni a piacon, amíg nem lesz mindenki számára megfizethető. Másrészt van egy fogyasztói elutasítás ebben az esetben, ez nagy gondot jelet.
Ezt alátámasztja az is, hogy a Debreceni Egyetemen végzett felmérésben a résztvevők csupán 4,2 százaléka válaszolta azt, hogy kipróbálná a laborhúst, ha lenne rá módja.
Az emberek bizonytalanok azokkal a termékekkel kapcsolatban, amelyek előállításukban vagy megjelenésükben eltérnek az általuk megszokottaktól. A laborhús esetében mindkettő igaz, az is emellett szól, hogy nincsenek jelenleg feljegyzések a termék fogyasztásának élettani hatásairól, amely aggodalomra is okot adhat.
agrotrend.hu / haon.hu