Élelmiszergazdaság

Hírek

Állatjóléti és címkézési rendszerek az Európai Unióban

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az EU-ban alkalmazott állatjóléti és címkézési rendszerek típusairól, azok alkalmazásának céljairól és az alkalmazás nehézségeiről, valamint előnyeiről osztanak meg információkat.

Az uniós élelmiszerpiacon különböző élelmiszer-címkézési rendszerek léteznek egymás mellett annak érdekében, hogy tájékoztassák és megnyugtassák a vásárlókat az egyes élelmiszerek különböző minőségi jellemzőivel kapcsolatos kérdésekben. Nincs ugynevezett páneurópai, azaz az egész unió területére kiterjedő egységes élelmiszer-címke az állatjólétre vonatkozóan, de egyes országok, például Németország, Dánia és az Egyesült Királyság már rendelkezik nemzeti termékspecifikus címkékkel.

Forrás: pixabay.com

Sok fogyasztó értékeli az uniós jog által szabályozott címkézési rendszereket, például a biotermékek jelölésére, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésre (OEM) vonatkozó címkézést és a tápérték jelölő táblákat. A címkézés fontos támpont ugyanis a fogyasztók számára, mivel azok segítséget nyújtanak a termékkel vagy az előállítási eljárással kapcsolatos információk közlésében. A szakpolitikai döntéshozatalban jelentős figyelmet kapott a címkék szerepe az állatjólét javításában.

Az állatjóléti címkézéssel kapcsolatos legtöbb helyi és nemzeti kísérlet általában bináris, és azt jelzi, hogy az adott terméket az állatjóléti előírásoknak, szabványoknak megfelelően állították-e elő. Számos köztes terméktulajdonságot azonban nem lehet bináris címkékkel kifejezni, így ezek a kísérletek kudarcot vallanak a piaci környezetben és sok gazdálkodó számára nem jelentenek megoldást, sőt ugynevezett „no go” területté válnak. Ebben a tekintetben a többszintű címkézési kísérletek ígéretesebbnek tűnnek, mivel azok a különböző termékek esetében egyértelműbben meg tudják jeleníteni a különböző technológiai szabványoknak való megfelelést. További vizsgálatokra van szükség azonban ahhoz, hogy fel tudjuk mérni és ki tudjuk értékelni a fogyasztók egyes címkézési rendszerekkel kapcsolatos reakcióját és e rendszereknek a vásárlóközönség általi megértésének mértékét.

Mindazonáltal számos jól bevált címkén már most is szerepel az állatjóléti szabvány a szállítási vagy vágási körülményekre vonatkozó specifikációkban. Az uniós piacon néhány tagállamban, például Németországban, már létező példák alapján elmondható, hogy az állatjóléti címke célja az lenne, hogy tájékoztassa a fogyasztókat arról, hogy mely termékek előállítása során alkalmaztak a jogszabályi előírásokon túlmutató állatjóléti vállalásokat.

A sertéshúsból készült termékek esetében például Németországban létezik egy olyan címke, amely figyelembe veszi a koca fiaztató létesítményekben, azaz a malacok születési helyén biztosított feltételeket, a laktáció időtartamát, azt, hogy a malacokat ivartalanítják-e és, ha igen, akkor milyen módon, továbbá, hogy a gazdálkodó milyen állatjóléti képzésben vett részt, vagy, hogy a vágóhídra történő szállítás hogyan történt, emellett az ezekben a létesítményekben alkalmazott módszereket és jólétet, valamint azt, hogy mindezek tekintetében a jogszabályokban előírt szabványkövetelményeken túlmutató vállalások milyen mértékben valósultak meg.

Forrás: pixabay.com

2023 augusztusában Németország megnyitotta az utat egy kötelező állami állattenyésztési címke bevezetése előtt, amely átláthatóságot és egyértelműséget biztosít az állatok felnevelésének, tartásának módjáról és lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy megalapozott vásárlási döntéseket hozzanak. A címke öt gazdálkodási gyakorlatot különböztet meg: zárt tartás, zárt tartás és extra férőhely, zárt tartás friss levegővel, szabadtartás és legelőn való szabad tartás, valamint ökológiai tartás. A címkét kezdetben a sertéshúsból készült termékekre alkalmazták, később más, friss húskészítményekre is kiterjesztették. Összességében a német állatjóléti címkézési rendszer a fogyasztók számára nagyobb átláthatóság biztosító rendszernek és a jobb állatjóléti normák felé tett lépésnek tekinthető.

Elmondható továbbá, hogy Dánia 2017-ben kidolgozott egy „Hearts” azaz „Szívek” pontozási rendszert, amely egytől háromig terjed, attól függően, hogy a sertéshús-előállítási rendszerben milyen szintű állatjólétet alkalmaznak és amelyet később kiterjesztettek a csirke- és a marhahúsra, valamint a tejtermékekre is. Az egynél több szív címke megszerzéséhez szükséges követelmények elsősorban az állatok számára rendelkezésre álló férőhely méretétől vagy a termelési körülményektől, azaz a külterjes termelési rendszerek alkalmazásától és a legfeljebb 8 órát meg nem haladó állatszállítási idő biztosításától függenek. A hús- és a tejelő marhákra vonatkozó alapvető követelmények közé a borjak leölésének tilalma, a borjak anyáktól való elválasztásának időpontja, a jobb tartási körülmények és a rövidebb szállítási idő tartoznak.

Az Európai Bizottság még mindig dolgozik az EU harmonizált állatjóléti kockázati mutatóinak kidolgozásán és uniós szinten még mindig nincs egységes definíció arra vonatkozóan, hogy mit is jelent az „állatjólét” és hogy az mit foglal magába az alkalmazott gyakorlatok tekintetében. Az európai állattenyésztési szektor részt vesz a kérdéssel kapcsolatos valamennyi vitában és az ágazat reméli, hogy olyan egyértelmű fogalom meghatározásokat javasolnak majd, amelyek figyelembe veszik a sok különböző, fent is említésre került tényezőt.

Az EU az 1980-as évek óta rendelkezik olyan jogszabályokkal, amelyek biztosítják az állatok jólétét az európai élelmiszer-termelési rendszerben. Az élelmiszer-ellátási láncon belül ma már számos kezdeményezés is reagál és választ ad az állatjólét javítására irányuló fogyasztói igényekre. A meglévő minőségi címkék például új elemeket építenek be a specifikációikba, míg az állatjóléti címkék az ilyen termékek iránti fogyasztói kedv fokozásával kísérleteznek.

De a kérdés továbbra is fennáll: hogyan tudunk különbséget tenni az állatjóléti normák és a termelési módszerek tekintetében, amikor az EU-ban az állatjólétet minden esetben, minden gazdálkodási rendszerben tiszteletben kell tartani?

agrotrend.hu / Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés