A jó minőségű magyar sertéshús iránt nagy a kereslet

Jelentősen emelkedett az egy főre jutó sertéshús fogyasztás: amíg több, mint tíz éve 23 kilogramm volt az átlag, addig mára ez bőven túllépte a 30 kg-ot. Ez uniós kitekintésben is szép teljesítmény és ebből az következik, hogy visszakerült a magyar fogyasztók asztalára a sertéshús. A tenyésztők egy-két éve már kedvező piaci körülmények között dolgozhatnak. Ekkor történt az a fordulat, hogy elindult egy jelentős élősertés áremelkedés az unióban, így Magyarországon is.

Más a helyzet a vágással, illetve a húsfeldolgozással. Ennek okairól Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke azt nyilatkozta, hogy a gyártással foglalkozó cégek, vállalkozások közül sokan képtelenek voltak azzal a növekvő önköltségekkel lépést tartani, ami az élősertés árában megjelent. A növekvő bérek, energiaköltségek, csomagolóanyag árak miatt sok cég nem volt képes ezeket az átadási árakba beépíteni és ezáltal a fogyasztói árakban megjeleníteni.

-Nagyon sokan veszteségesen termeltek és év végére nulla körüli eredményt várhatnak, ami nem teszi lehetővé azt, hogy a jövőben beruházzanak, fejlesszenek. Ennek ellenére a fogyasztói árak az ünnepek idején megegyeznek a tavalyi és az azt megelőző ünnepi árakkal, ami a fogyasztóknak nyilván jó hír, de a feldolgozóknak, vágóhidaknak nem jó hír. Bízunk abban, hogy legalább jó forgalmuk lesz, ami némileg enyhíti a nehézségeket, bár teljes megoldást nem ad -összegezte Éder Tamás.

A jó minőségű magyar sertéshús előállításához eredményes és hatékony hazai vállalkozások kellenek, akik nem csak sertést tenyésztenek, hanem fel is dolgoznak. A magyar állattartás szempontjából a rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési program közepén járunk, amelyből a sertéstartók is intenzíven kiveszik a részüket, hiszen a vidékfejlesztési programban 450 sertéstartó vállalkozás fejlesztett 85 milliárd forint értékben, amelynek része az energiahatékonyság és sok egyéb állatjóléti intézkedés is.