A hús és a tejtermékek környezeti hatása fele az eddig számítottaknak

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy az új típusú, tápérték-alapú életciklus-elemzéssel pontosabb és integráltabb képet kaphatunk az élelmiszerek környezeti és az emberi egészségre gyakorolt hatásairól. Az új számítások alapján elmondható, hogy a kiváló minőségű állati eredetű élelmiszerek, például a hús környezeti hatása fele a korábban számított értéknek.

Az élelmiszerek környezeti hatásának értékelése nem könnyű. Az életciklus-elemzést (LCA) már régóta használják az élelmiszer-rendszerek környezeti „hotspots-jainak”, azaz „forró pontjainak” azonosítására. Az élelmiszerek esetében azonban számos elemet figyelembe kell venni, amelynek következtében az élelmiszerek környezeti hatásának átfogó értékeléséhez egy egyszerű, az adott termékre vonatkozó életciklus-elemzés nem elegendő. Ezt sok szakértő jól tudja, ezért folyamatosan vizsgálják az új, kifinomultabb mérőszámok kidolgozásának lehetőségeit a jelenleg fennálló értékelési korlátok leküzdése és a környezeti hatások minél pontosabb kiszámíthatósága érdekében. Az agrár-élelmiszeripari rendszerek fenntarthatóságának értékeléséhez az élelmiszerek környezeti hatásának megbízhatóbb értékelésére van szükség, olyanra, amely figyelembe veszi az élelmiszerek tápértékét és minőségét is.

Forrás: pixabay.com

A különböző élelmiszerek, például a hús és a saláta összehasonlítása téves/valótlan eredményeket ad, mivel tápértékük túlságosan eltérő ahhoz, hogy közvetlenül összehasonlíthatóvá váljanak. Ezért az élelmiszerek környezeti hatását nem szabad kizárólag a mennyiség, a kalória vagy egyetlen tápanyag hozzájárulása alapján kiszámítani, figyelembe kell venni az emberi szervezet által igényelt összes tápanyagot.

Ennek kapcsán tehát egy új mérőszámot fejlesztettek ki, amely az ugynevezett tápérték-alapú életciklus-elemzésen (nLCA) alapul. Ez a korábbi életciklus-elemzési vizsgálat továbbfejlesztését jelenti, amelyben az élelmiszer környezeti hatása nem egyszerűen az adott élelmiszer tömegéhez, tehát 1 kg termékhez kapcsolódik, hanem összetevőinek általános táplálkozási jellemzőivel is összefügg. Az nLCA tehát mind a környezeti paraméterekre, mind pedig a táplálkozás-élettani tényezőkre egyaránt összpontosít, integrált képet nyújtva az élelmiszerek környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásairól. Ezen új és pontosabb számítások alapján a kiváló minőségű állati eredetű élelmiszerek, például a hús környezeti hatása fele a korábban számított értéknek.

Erre a következtetésre jutott egy nemrégiben készült, a fehérjék minőségének vizsgálatán alapuló tanulmány is, amely megállapította, hogy a hús- és tejtermékek környezeti hatása csaknem a felére csökkent, míg a növényi alapú termékeké csaknem 60%-kal nőtt. Ezen eredmények fényében az állati eredetű élelmiszerek előállítása sokkal kisebb környezeti hatással jár, mint azt korábban gondolták, köszönhetően az állati eredetű fehérjék magasabb minőségének, ami azt jelenti, hogy kevesebb élelmiszerre van szükség a szükségletek kielégítéséhez, ezért ezen élelmiszerek előállításának összességében kisebb a környezetre gyakorolt hatása.

A Scientific Reports elnevezésű tudományos folyóiratban olasz kutatók által közzétett másik tanulmányban 15 növényi és állati eredetű élelmiszer, köztük a bab, karfiol, marhahús, hal, kukorica, tej, borsó, burgonya, quinoa és rizs környezeti hatásait is összehasonlították. Ha figyelembe vesszük, hogy mennyi élelmiszerre van szükség ahhoz, hogy egy 70 kg-os ember számára az összes esszenciális aminosavat biztosítsuk, akkor megállapítható, hogy a marhahús jobb környezeti teljesítményt nyújt, mint más termékek. Ezzel szemben egyes növényi alapú terméknek nagyobb a környezeti hatása, mivel hiányoznak belőlük esszenciális aminosavak, ami jelentősen megnöveli a teljes aminosavkészlet eléréséhez, biztosításához szükséges élelmiszer mennyiséget.

Az eredmények új távlatokat nyitnak és az élelmiszerek környezeti hatásainak új nézőpontból történő vizsgálatának az eredményei azt mutatják, hogy a megbízhatóbb értékelés érdekében az nLCA-ban figyelembe kell venni a fehérje minőségét, valamint az összes bioaktív vegyület és mikrotápanyag emészthetőségét és biológiai hozzáférhetőségét egyaránt. A szakértők szerint a pontosabb megközelítés érdekében a tápanyagsűrűséget és az egészségügyi hatásokat, például a betegségek által okozott terhelést, együttesen kell figyelembe venni. Azok az eredmények, amelyek szerint az állati eredetű termékek − különösen a jó minőségű fehérjében gazdag termékek − a korábban becsültnél kisebb környezeti hatással bírnak, megkérdőjelezik az eddigi feltételezéseket.

A globális fenntarthatósági célok elérése felé haladva alapvető fontosságú és elengedhetetlen, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszer-rendszerekre vonatkozó szakpolitikák, amelyek különösen szigorúak az állati eredetű élelmiszerek tekintetében, integrálják ezeket a kifinomultabb mérőszámokat annak biztosítása érdekében, hogy mind a környezeti, mind a humán-egészségügyi szempontok egyformán figyelembe vehetőek legyenek.

Forrás: https://meatthefacts.eu/nLCA: The environmental impact of meat and dairy is half of what is calculated so far

agrotrend.hu / NAK/Borovka Zsuzsa