Folyamatosan érkezik az import kukorica – Mi folyik itt?

Ahogy arról korábban beszámoltunk: megállt a gabonakereskedelem, idehaza és külföldön is kevés az értékesítés. A magyar kukorica 20-25 százalékkal drágább, mint a nemzetközi ár. Még a búzapiacon is alig van kereslet, amelynek hátterében többek között az áll, hogy rekordtermést hozott a tavalyi év. A magyar tonnánkénti 68-74 ezer forinthoz képest Chicago-ban nagyjából 55 ezer forintot, míg Lengyelországban is 55-60 ezer forintot ér egy tonna kukorica.

Forrás: pixabay.com

Az értékkülönbség okairól is beszélt Németh István, a Magro.hu ügyvezető igazgatója a Kossuth Rádió reggeli műsorában. Mint mondta, a szántóföldi növénytermesztés jövedelemtermelő képessége országos viszonylatban is csökkent az elmúlt években. Emiatt a gazdálkodók jó része költség alapon tervez, és reménykedik abban, hogy több hónappal később, az eladáskori terményárak rentábilissá teszik az évét.

Ez utóbbival van most a probléma a szakember szerint, ugyanis a kialakult import kukoricaár olyan alacsony – 55-60 ezer forint –, hogy sok esetben a magyar bekerülési költség alatt van, ami nem teszi lehetővé a termelők által elvárt profitszint elérését. A hazai feldolgozók pedig racionális módon az importot részesítik előnyben, a gazdálkodók pedig kivárnak az értékesítéssel.

Ezért olcsóbb más országokban a kukorica
Magyarországon nem elég hatékony a termelés, egységnyi ráfordítással kisebb mennyiséget állítunk elő. Egy tavaly készült uniós statisztika szerint a magyar mezőgazdaság hatékonysága az utolsó előtti volt a sorban. Németh István szerint tudomásul kell venni, hogy az Alföld bizonyos részei már nem alkalmasak arra, hogy rentábilisan lehessen rajta kukoricát termeszteni. Ahol hektáronként egy-két tonnát lehet csak betakarítani, ott nem jön kis soha a matek.

-Nem csak az időjárás okolható mindenért: például Olaszországban a magyarországihoz hasonló országos termésátlagokat érnek el, pedig ott sokkal melegebb van, ám ott csak akkor és ott vetnek kukoricát, ahol a termesztés feltételei adottak. Például tudnak öntözni, és a klímának megfelelő modern technológiákat használják -összegezte a szakember.

Nehéz a váltás más növényre
Ha a tavalyi évet vesszük alapul, akkor a kukorica termésmennyisége négymillió tonna körül alakult, ami megegyezik a magyar igényekkel, viszont, ha a magyar árualap a raktárakban van, akkor az import átveszi a helyét, ezért aztán folyamatosan érkezik az import, amelynek a volumene nehezen becsülhető, de a kereslet függvényében akár 500 ezer tonna is lehet.

Ebből az következik, hogy váltani kellene, de Németh István szerint nem rugalmas a rendszer és ez a próbálkozás nem is annyira elvárható. Több évre előre kell tervezni, bizonyos növénykultúrákhoz másfajta géppark kell és egy ilyen termékpálya változásához kormányzati segítségre is szükség van.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu