Milyen lesz az idei gabonaár?

Ahogy közeledünk a betakarításhoz, annál nagyobb az izgalom a gabonapiacon. Az aszály „keze ismét betette a lábát”. Sajnos, nyugaton több volt a napokban az eső, míg hozzánk alig jutott.

A chicagói búzaár még mindig ötödével magasabb, mint egy évvel korábban, de trendjében immár két hónapja csorog lefelé. A kukorica ára a világpiacon már a tavalyi szintje alatt van és még lefelé tart. Ideje tájékozódni, és felkészülni az aratáskori helyzetre. Az ilyen sosem látott piaci viszonyok között, mint az ideiek, a piaci informáltság jelentősége tovább növekszik.

Újabb csúcson a búzatermelés, de…

Gondolok például arra, hogy a globális búzakészletekkel kapcsolatos számok emelkedést mutatnak a 2019/20 és a 2020/21-es szezonban is (International Grains Council). Az emelkedő készletszint pedig még akkor is kemény korlátja az árak emelkedésének, ha közben a felhasználás is növekszik. A búzapiacot az amerikai és európai – bár enyhülő – aszályhelyzet, a Fekete-tengeri kínálat szűkülése (exportkorlátozások) és a járvánnyal összefüggő szállítási nehézségek jellemzik, miközben a nagy vevők kezdenek nagyobb tenderekkel megjelenni a piacon. A termelés a 2020/21-es gazdasági évben minden jelentős termelő régióban emelkedni fog. Ennek köszönhető az újabb történelmi csúcs. A fogyasztás is újabb csúcsra emelkedik. Ennek legnagyobb hajtóerői India és Kína, de Észak-Afrika és a Közel-Kelet is hozza a szokásos bővülését. Lassul viszont a kereslet bővülése a Szub-Szaharai övezetben és Dél-Kelet Ázsiában. A készletbővülésben a két legnagyobb raktározó Kína és India jár az élen. Kína, a készletek több mint felét bírja, de Indiában is történelmi csúcson vannak.

Az EU kisebb búzatermése és romló nemzetközi versenyképessége révén kevesebbet fog exportálni, aminek az oroszok örülhetnek a legjobban. Ukrajnában csökken a vetésterület és az export is korlátos szeptemberig. Ebbe a kukorica növekvő takarmányozási célú felhasználása is szerepet játszik.

Az árelőrejelzésekhez azt is tudnunk kell, hogy az exportőrök készletei viszonylag szűkek, és a búza árára a kukorica (és fordítva) is komoly hatást gyakorol.

Beütött az olajár

A kukorica világpiacán az etanolgyártás igényeinek visszaesése, valamint a dél-amerikai szezonális kínálat növekedése (és a brazil reál gyengülése) nyomás alatt tartja az árakat, amelyek így már a takarmánygyártók igényeinek is megfelelnek. Bár a készletek várhatóan 2019/20-ban is csökkennek, a kukoricaárak csak a gazdaság globális újraindulása, az üzemanyag-kereslet és ár emelkedésével tudnak majd érdemben emelkedni. Az elmúlt két héten látott chicagói emelkedést még nem nevezném trendnek.

2020/21-ben a nagy termelőknél termelés növekedés és exportbővülés várható. Ebben a fent már említett búzával szembeni versenyképesség játssza a főszerepet. Így várhatóan a felhasználás is emelkedik, bár kisebb mértékben, mint a termelés, ezért akár – több év után – ismét emelkedhet a kukoricakészlet az év végén.

Forrás: KSH

A koronavírus miatt kialakult globális vészhelyzet megváltoztatta életünket, gondolkodásunkat. Ráadásul a legtöbb esetben, pozitív irányban. Erre a hullámra fel kell ülni. A járvány enyhülésével lassan visszatér életünk a megszokotthoz, de nagyon fontos, hogy ne a régi kerékvágásba lépjünk vissza. Azok a lépések, amelyeket a válság kényszerített ránk, jórészt racionálisak, érdemes szokásunkká tenni. Ilyen például a vásárlások ritkítása, átgondolása, a gyakori kézmosás és a személyi higiénia erősítése, de ilyen a készletezési módszerek átgondolása, az üzemen belüli folyamatok átgondolása és a környezet kímélete.

A fogyasztói gondolkodás fejlődése előkészíti a talajt az olyan fejlesztéseknek, amelyek az egészséges életmódot támogatják. A tömegélelmiszerek piacából most fog tudni kiemelkedni a funkcionális termékek egész sora. Miért? Azért, mert a vásárlók jelentős része elkezdte használni a fejét. Ehhez igazodni kell a termelőknek, feldolgozóknak is. A hozzáadott érték rendszerint a magasabb jövedelmezőség szinonimája.

A pandémiás helyzet mindenütt erősítette az alapvető élelmiszerek iránti igényt. Ebben a liszt és a kenyérfélék élén jártak. Először a pánikvásárlások idején, amikor a felhalmozás történt, majd a válságvásárlások idején, amikor a csökkenő fizetőképesség és a spórolás miatt nyúlnak többet a fogyasztók az alapvető élelmiszerek felé.

Tekintve a fentiek együttes hatását, az Erste Agrár Kompetencia Központ arra számít, hogy a búza ára leginkább stagnálni fog az előttünk álló hetekben, míg az aratás után némileg mérséklődni. Ez – várakozásaink szerint – aratáskor 50 ezer forint körüli átlagos árat jelent. A kukorica előrejelzésünk ettől abban különbözik, hogy ott az árcsökkenést hamarabb várjuk, és gyakorlatilag az aratásig folytatólagosan fenntartjuk.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ