Meddig oldalazik a kukoricaár?

A kukorica mind takarmány, mind csemege változatban örökzöld slágernek számít Magyarországon. Itt most a takarmánykukorica piacával, várható árával fogunk foglalkozni, világszínvonalú csemegekukorica szektorunk azonban mindenképp példakép mind a szervezettsége, mind a technológiai színvonala, technológiai fegyelme szempontjából.

fotó: pixabay.com

A világ 1,1 milliárd tonnás kukoricatermelése – alig egy százalékkal ugyan, de – elmarad a felhasználástól, immár harmadik éve. Emiatt a készletszint lassan csökken, de így is a felhasználás 26,7 százalékára rúgott 2019-ben. Mind a termelés, mind a felhasználás csökkent (-1,4%) tavaly. Az előrejelzések hónapról-hónapra kisebb visszaesést várnak, ami leginkább Kína nagyobb termésével függ össze, de az argentin esők is növelik a kínálati nyomást. Így a készletcsökkenés is egyre kisebb mértékű. Innen is alátámasztást nyert a lecsorgó ár, hiszen a globális kukoricakészletek kétharmada Kínában van.

Ha ebbe a nemzetközi környezetbe helyezzük az EU és benne Magyarország kukoricatermelését, akkor az látható, hogy lemaradóban vagyunk a világ feltörekvő kukoricatermelői között. Olyan országok, mint Ukrajna, Argentína, Brazília, India messze a mi ütemünk felett vannak termelés növekedése terén.

Ez azt jelenti, hogy az európai kukorica világpiaci pozíciói gyengülnek, az EU importja emelkedik. Az amerikai előrejelzések szerint a 2019/20-as gazdasági évben az EU 2,4 millió tonnás várható exportjával szemben 21,0 millió tonnás import áll. (Az EU saját számai 3,5 és 19 millió tonnát mutatnak, de a trend ettől még egyértelmű.) Ez alatta marad ugyan az előző szezon 24 millió tonnás szintjének, de meggyőződésünk, hogy csak rövid időre töri meg a bevitel növekvő tendenciáját. Annak fényében, hogy Magyarország exportja túlnyomó többségében a kontinensen talál gazdára (tavaly mintegy 90 százalékban mindössze négy tagállamban: Olaszország, Ausztria, Németország, Hollandia) ez nem jó hír.

Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az a jelentős évenkénti hozamhullámzás, ami a magyar kukoricaszektort jellemzi, a nagy termelőknél kevésbé jellemző. Ez nem csak a termőhelyi adottságokkal, hanem az öntözéssel, a technológiai színvonallal is összefüggést mutat.

A magyar kukoricaszektor „mentségére legyen mondva”, a feldolgozóipar stabil és jelentős piacot biztosít a termés számára, ami nagyban hozzájárul a termelési szint fennmaradásához. Az utolsó pillanatban ugyan, de megszületett az a döntés, hogy ez év elejétől emelkedett a biológiai eredetű összetevők aránya az üzemanyagokban. A 95-ös benzin bioetanol-aránya legalább 6,1 százalék lett. Ennek a hazai bioetanolgyártásra és ezen keresztül a kukoricapiac stabilitására is hatása van.A döntés azért vált sürgőssé, mert az EU a tagállamokbioüzemanyag-gyártását azon a termelési szinten rögzíti 2030-ig, amit 2020-ban elér.

Tavaly ismét elérte a bűvös egymillió hektáros vetésterületet a kukorica Magyarországon, de mivel a vetésterület alakulása igen szoros összefüggést mutat a termény piaci árának alakulásával, fontos még a vetés előtt megismerkedni a várható irányokkal. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a két nagy, egymillió hektáros kultúra mögé felzárkóztak az olajos magok (napraforgó, repce, szója), amelyek a harmadik egymillió hektárt foglalják már el.

Mivel a kukorica tőzsdei ára szorosan együtt mozog a búzáéval, azt javaslom, olvassák el múlt heti cikkünket annak várható áráról! (Hiperhivatkozás!)Az együtt mozgás csak az utóbbi hónapokban lazult kissé, de az összefüggés fennmarad, sőt a korrekcióban már ismét jelentkezik.

A búza és a kukorica tőzsdei árának változása Chicagóban az utóbbi egy évben

Forrás: ft.com

Az előttünk álló hetek, tavaszi hónapok a dél-amerikai piaci szereplők megjelenésével lesznek fémjelezve. Várhatóan Argentína és Brazília is tavalyinál több kukoricát fog exportálni, miközben Ukrajna is belépett mögéjük a 30 millió tonna felettiek klubjába. A világ legnagyobb kukorica exportőre, az USA ebben a szezonban várhatóan az előzőnél kevesebbet, 48 millió tonnát fog kivinni.

A 2019-20-as szezonban tovább nő a kukorica világpiaci forgalma, 172,3 millió tonnára. A legnagyobb kínálat növekedést Brazíliából várjuk. Ott ugye a másodvetésű kukorica az, ami leginkább exportra kerül. Az első vetés szeptember-októberben kerül a földbe és február-áprilisban betakarításra. Főként délen, ahol az állattartás koncentrálódik. A másodvetést az év elején vetik, és nyár közepén aratják.

Eközben a búza (kiegyensúlyozó) hatása,az év végi/eleji lanyha kereslet, a kis tételek nagy ármozgató hatása és immár a koronavírus miatti aggodalmak miatt az év eddig eltelt időszakában, heteiben 2 százalékkal csökkent a kukorica tőzsdei ára.

Ez az oldalazás, lassú lecsorgás lehet az előttünk álló időszak ártendenciája is, gyakorlatilag ugyanezen okok miatt.

A forintgyengülés az export motivációit erősíti, így számítunk arra, hogy a raktárban lévő készletek hamar lendületet vesznek, és elhagyják az országot. Ez az árak stabilitását fogja segíteni.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ