Ma már a liszttel senki nem viccel!

Senkinek nem kell színes grafikonokat rajzolnom ahhoz, hogy tudja, a liszt ára évek óta emelkedik. Nyakunkon az augusztus, az Új Kenyér, ideje ismét beszélni a terméklánc helyzetéről, a várható árviszonyokról. A búza magas ára nyilván sejteti, hogy a liszt-fronton sem számíthatunk fegyverszünetre.

A magyarországi malomipar továbbra is az alacsony kapacitás kihasználtság miatti nyomott jövedelmezőség csapdájában vergődik, de az iparági átlag mögött a piac folyamatos koncentrálódása húzódik meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csökkenne a malmok száma. Sőt, a Gyermelyi már építi újabb, napi 300 tonnás felöntésű malmát.

Tudatosság, fizetőképesség

A pandémia sok-sok negatív hatása mellett a gabona termékpálya szereplői látnak pozitív következményeket is. Ilyen például az alapvető élelmiszerek felértékelődése. Ez nem csak a kereslet felfutásában, hanem az áremelések korábbiaknál könnyebb végrehajtásában öltött és ölt idén is testet. Emlékszünk a kereslet tavalyi időszakos, de ugrásszerű emelkedése. Ez azonban együtt járt a fogyasztás racionalizálásával is. Magyarán, ésszerűbben vásárolunk, kevesebbet pazarolunk, többen sütnek otthon kenyeret, és ez a malmok idei őrlési adatain meg is látszik. Az év első felében kevesebb lisztre volt szüksége a piacnak. Mint minden rossznak, ennek is volt jó oldala, hiszen így elegendőnek bizonyult a tavalyi búzatermés az új termésig.

A kenyér és tésztafélék felértékelődése tehát együtt járt a fogyasztók árérzékenységének csökkenésével is. Ennek köszönhetően a költségemelkedések könnyebben háríthatók tovább a lánc végén állók felé. Ez már az elmúlt évben is tapasztalható volt, és azzal járt, hogy kisebb lélegzethez jutottak a feldolgozók. A nagy kérdés, hogy ez tartós trend marad-e. Meggyőződésem, hogy igen. A szemléletváltozás velünk marad, és még inkább folytatódni fog. A kereslet szerkezetében ez úgy mutatkozik meg, hogy kevesebb kenyeret, de több, változatosabb péksüteményt vásárolunk. Tovább növekszik a helyben kisütött szegmens jelentősége. A hozzáadott érték emelkedése kedvező hatással van az egész termékláncra. A piac értékbeli bővülést jelenti.

A sütőipar mellett a tésztások is érzékelik a fogyasztói szemléletváltozást. Ebbe persze az nem tartozik bele, hogy tavaly a vendéglátás kiesésével a nagyobb kiszerelések piaca erősen beszűkült. A lakosság viszont többet vásárolt és nagyobb tételekben. Mivel a tésztafélék korosztályt tekintve a fiatalabbaknál népszerűbbek, ahogy cseperednek, úgy lesz többletfogyasztásuk kedvező hatással az egész piacra. A változások tere az is, hogy a tojásmentes változatok kereslete jelenleg nagyobb ütemben nő, mint a nálunk komoly hagyományokon nyugvó tojásosoké. Általánosságban is a szegmentáció erősödése jellemzi a piacot. A szénhidrát-csökkentettől a glutén mentesig, a teljes kiőrlésűtől a hüvelyesből készültig, sok az újdonság a piacon. Az egészséges életmód és a hiánybetegségek gerjesztette fejlődést a gyártók élénk innovációval szolgálják ki, és ez is az értékbeli növekedés motorját hajtja.

Változó árarányok

Az étkezési búza és a liszt átadási ára júliusban egyaránt 14 százalékkal magasabb, mint volt egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy országos átlagok szintjén sikerült a malmoknak a költségemelkedést továbbhárítani. Ehhez hozzátesszük azt is, hogy eközben a takarmánybúza ára ennél nagyobb arányban nőtt (23%-kal).

Iparági szinten a liszt és a búza emelkedő árkülönbségében és az ismét javuló árarányokban is tetten érhető a malomipar helyzetének némi javulása.

Forrás: KSH és AKI adatok alapján Erste Agrár számítás

Élénk külkereskedelem

A búzakivitel – a 2020. évi 30 százalékos(!) növekedés után – 2021 első négy hónapjában, mennyiségben 26 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Tavaly a lisztkivitel sem tudott nőni, de a tészta exportja nagyot ugrott (mennyiségben +38%). A lisztexport évente 200 ezer tonna körüli, de emellett egy sor feldolgozott készítményben is hagyja el liszt az országot. Az import inkább készítmények formájában számít jelentősnek.

Erste Agrár előrejelzések

Lesz lisztáremelés. Arra számítunk, hogy az ősz folyamán a januári és áprilisi szinthez hasonlóan 3-5 forinttal emelkednek a malomipar lisztátadási árai.
A lisztárak leginkább a búza árával mozognak együtt, de a fenntarthatóság érdekében az energia, a munkaerő költségeinek emelkedése is meg kellene, hogy jelenjen árában. Ez irányban jó úton van a malomipar. Döntő tényező, hogy végre elcsendesült a sütőiparral való egymásra mutogatás, panaszkodási verseny, és inkább a közös érdekek kerültek előtérbe. A fogyasztói igények gyors kielégítése, és gerjesztése ugyanis csak közösen tud működni.
Jelentős különbség van a piac vezető malomipari csoportjai és a többi, kisebb szereplő teljesítménye mögött. Ezért az országos átlagok mögött tisztában kell lenni azzal, hogy a nagy cégcsoportok magas kapacitás kihasználtsággal és hatékonysággal működnek. A jövőt illetően is ők lesznek a meghatározók.
A vendéglátóipar visszatérése nagyon fontos keresleti tényezőnek bizonyul ebben az évben. Mérsékli az őrlés visszaesését, illetve az áremelések realizáláshoz is hozzájárul.
A lisztexport stabil tényezője mellé egyre inkább fel fog zárkózni a tésztafélék kivitele is.