Komoly gazdaságélénkítő hatása lesz az agrárpályázatoknak

A bankszektort egyáltalán nem lepte meg az, hogy óriási volt az igény a gazdálkodók részéről az idén kiírt pályázatokra, mivel az elmúlt három évben elhalasztott beruházások pótlása jelent meg valójában 2024-ben. Ezek a korábbi beruházások vagy álltak, vagy pedig nem indultak el még annak ellenére sem, hogy bizonyos pályázók rendelkeztek nyertes támogatói okirattal, de nem valósították meg azokat. Demeter Zoltán, a K&H Bank Agrárüzletág vezetője szerint az infláció és a magas kamat miatt halasztották el sokan a beruházásaikat, de az idén kiírt pályázatokra már bátrabban jelentkeztek a gazdálkodók.

Forrás: pixabay.com

Két nagy területről van szó: az élelmiszeripari üzemek fejlesztésére és az állattartó telepek korszerűsítése kiírt pályázatokról. Az előbbire 150 milliárdos összeggel volt elérhető keretösszeg, ami már le is zárult és több, mint 700 milliárdos igény érkezett a gazdák részéről. Az állattartó telepek fejlesztésére indult pályázat második szakasza még tart és ott is nagy lesz a túljegyzés.

Az agrárüzletág vezető szerint egyrészt a magas infláció okozta a korábbi várakozó álláspontot, mert amikor a pályázatot benyújtották, akkor más volt a környezet, tehát jóval magasabb költségvetéssel valósult volna meg. A másik ok pedig a nagyon magas kamatszintek voltak: 15-17 százalékos kamattal senki nem mert volna belevágni a beruházás megvalósításába, mert ezek a kamatszintek nehezen kitermelhető költséget jelentettek volna.

Felmerül a kérdés, hogy mennyire lesz tapasztalatuk az élelmiszeripari fejlesztésben az érintetteknek, hiszen ez új dolognak számít: évtizedekig alapanyag előállítók voltunk, ezt az ágazatot leépítették a rendszerváltáskor és onnantól kezdve nem lehetett hallani hazai élelmiszeriparról, sőt kis-, közepes üzemekről egyáltalán nem. Demeter Zoltán kérdésünkre válaszolva azt mondta, hogy akik most belefognak a fejlesztésekbe, azok jól végig gondolták és jól előkészített pályázatokkal érkeztek a banki szakemberekhez. Mindehhez előzetesen a nemzetközi tapasztalatokat is segítségül hívtak.

-Rövid távon maga a beruházás lesz az, amelynek gazdaságélénkítő hatása kell, hogy legyen, főleg a technológiai és építőiparra nézve. Az élelmiszeripar növekedése három év múlva lesz érezhető, tekintettel arra, hogy két-három év a megvalósítási idejük. Összességében kijelenthetjük, hogy megváltoztatja a hazai gazdaság szerkezetét, lehetőségeit -mondta Demeter Zoltán.

Az állattenyésztési pályázatok gazdaságra gyakorolt hatásával azonban ennél is előbb lehet találkozni, hiszen már most is többségében jól működő állattartó telepekről van szó, ahol az istállófejlesztések és az energetikai korszerűsítések jóval hamarabb megjelennek. Mindhárom ágazatra – sertés, baromfi, szarvasmarha – ugyanúgy hatottak a makrogazdasági tényezők – energia, input árváltozás –, ezért ezeknek a következményeire fel kellett készülniük és ezt csak úgy tehetik meg, ha egy jól működő, modern teleppel rendelkeznek.

„Határozott elképzelésekkel kerestek fel bennünket és banki szempontból örültünk ennek a hozzáállásnak” -összegezte Demeter Zoltán, majd hozzátette: már a korábbi években is lehetett pályázni öntözésfejlesztési beruházásokra, ami idén is folytatódott. Az elmúlt három évben két komoly aszályos évünk volt, ami látszik a hozamokban és a toxinhelyzetben, tehát erre nem alapozhatunk a jövőben, így készülnünk kell a kihívásokra, ami a pályázatokon keresztül jól kezelhető. Lassan haladó pályázati folyamat ez, sok az akadályozó tényező, amiről a szakma sokat beszél, ezért ezen kellene úrrá lennünk, mert jön az újabb nyár és készülnünk kell rá.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu