Kell-e félnünk Ukrajnától? III. Állati termékek

Az elmúlt két hétben írtam Ukrajna gabona és az olajosmag piaci potenciáljáról, a ránk veselkedő veszélyről. Mivel meggyőződésem, hogy ez a veszély az állati termékek, különösen a baromfihús vonalán is létezik, ideje ezt is a helyére tennünk!

Dinamikusan bővülő baromfiszektor

Miután Ukrajnában baromfiinfluenzás eseteket találtak, az EU 2020. január 22-én megtiltotta az ukrajnai baromfitermékek behozatalát az egész országból. 2019-ben 425 ezer tonnás baromfihús exportjuk 34 százaléka az EU-ba irányult, ez tehát számunkra is fontos fejlemény. Megjegyzem ugyanakkor, hogy a legutóbbi hasonló tiltást két hónap után feloldotta az EU, szóval most sem készülhetünk tartós távolmaradásra.

Ukrajna baromfiszektorában van egy domináns piaci szereplő, aki a tartós expanzióban is meghatározó. Az MHP SE az ország csirketermelésének 60 százalékát, a belföldi csirkehús piac 35, a készítménypiac 55 százalékát, az export 90 százalékát tartja kezében. Stratégiai céljuk a világ egyik legnagyobb baromfiipari cégcsoportjává válni.

Az ország máris negyedik a baromfihús exportőrök listáján. Csak Brazília, az EU és Thaiföld előzi meg. A folyamatos termelő és feldolgozó kapacitásbővülés is leginkább náluk történik.

Ennek keretében nem csak a belföldi kapacitásokat növelik nagy ütemben, hanem 2019-ben megvették a szlovén Perutnina Ptuj nevű csirke és pulyka feldolgozót, mintegy 60 ezer tonnás éves kapacitással. (2017-ben próbálkoztak egy lengyel baromfis csoport /Exdrob/ megvásárlásával, de sikertelenül.) 2022-ig szóló üzleti tervük szerint a termelés éves átlagos növekedése továbbra is 10 százalékos lesz.

Az ukrajnai baromfipiac stabil, de leginkább az olcsó termékkategóriákban erős. A lakosság húsfogyasztásának fele baromfi. A prémium csirkerészek exportra kerülnek, így van hely az olcsó belsőségek importjának is. A főleg a készítményekbe kerülő import csaknem 100 százalékban az EU-ból származik, de Magyarország nem szállít be érdemi mennyiséget.

Szóval ők eladják nekünk a prémium termékeiket, mi (értsd EU) pedig a legolcsóbbakkal tudunk csak ott jelen lenni, az arányok értékben egyértelműen a javukra dőlnek el. Ez a trend évek óta tartósan erősödik. Az EU még rá is tesz egy lapáttal, ugyanis tovább növeli a vámmentes kvótát. Ennek keretében ebben az évben 65, jövőre már 70 ezer tonna baromfihúst hozhat be Ukrajna az EU-ba[1]. Ha ehhez hozzátesszük a folytonos trükközést a vámtarifaszámokkal a kedvezményes EU kvóta korlátainak túllépése érdekében, már egészen egyoldalúnak tűnik a kép. Persze tudom, a nagypolitika!

Eközben az ukrajnai baromfitermelés tartós növekedésben van. Tavaly 3 százalékkal bővült. Termelésük közel 90 százaléka már modern, nagyüzemi telepeken történik. A koncentráció kiemelkedően magas. Ezek a nagy cégek maguk állítják elő a takarmánynövényeket és keveréktakarmányokat, a tenyészanyagot, és jellemzően vágókapacitásokkal is rendelkeznek.

2019-ben egyébként a belső piacon komoly áremelkedések voltak, ami jórészt a hrivnya erősödésének köszönhető.

Ami miatt fentiekkel tisztában kell lennünk az, hogy Ukrajna Magyarországra irányuló exportja nagy ütemben növekszik. Ezt 2016 óta egyértelműen lehet látni. Lengyelország és Németország után már nálunk adnak el a legtöbbet a közösségi piacon.

A sertésszektor romokban

A sertéspestis gyakorlatilag letarolta az ukrajnai sertésszektort. A 2014-ben felfutásnak indult járvány 2017-ben érte el eddigi csúcspontját, amikor 163 kitörést regisztráltak az országban. Ezek viszont a vadállomány mellett a háztáji és a nagyüzemei kört egyaránt érintették. Mivel csak a háztartásoknak fizetnek kártalanítást, sok farm nem tér vissza termelésbe. Emiatt az alacsony kitörésszám, ami a valóságban ennek sokszorosa, hiszen nem jelentik a megbetegedéseket.

A termelés a vonzó árak ellenére sem emelkedik, ahogy a belföldi piac sem, pedig az átlagjövedelmek ott is ütemesen nőnek, és a kereskedelmi korlátok sem nehezítik a piac ellátását, hiszen az EU sertéshúsa vámmentesen vihető be. A megfejtés nem az olcsóbb baromfihús felé kereslet-elmozdulás, hanem az, hogy az ukrajnai lakosság egyre nagyobb hányada (mintegy 7%, 3,2 millió fő) dolgozik már külföldön, illetve csatolódott el a Krímben (2,3 millió fő), és van az ellenőrzésen kívüli keleti területeken (2,5-3,0 millióan). Így nincs szükség az import bővülésére sem. Ebben az évben is arra számíthatunk, hogy a termelés a belföldi ellátásnak megfelelő szintű lesz. Exportra ugye a zárlatok miatt nincs is lehetőségük. A piac ellátásában még mindig jelenetős szerep jut a háztáji, otthon levágott sertéseknek. A sertésállomány 44 százaléka volt háztáji 2019-ben.

A méretek érzékelésére: a legnagyobb cég közel 25 ezer kocát tart, a TOP30 151 ezret.

Ukrajna januári sertésállománya és sertéshústermelése, ezer egyed, ezer tonna

Évtizedes esésben a marhaszektor

Az immár két évtizede zajló marhaállomány-csökkenés tavaly is folytatódott. A marhaállomány kétharmada van háztájiban, az is főleg tejtermelési céllal. A húsmarhatartás egyáltalán nem jellemző, azt is inkább élve exportálják, mint elfogyasztják. A marhahúsimport a felső fogyasztói szegmensekre irányul, főként az USA-ból. Ez viszont lassú, de tartós növekedést mutat.

Ukrajna januári marhaállománya és marhahús termelése, ezer egyed, ezer tonna

Összességében: miközben egyre több ukrajnai baromfihús kerül a piacunkra, a sertés és marhahús tekintetében kevésbé kell terjeszkedésüktől tartunk rövidtávon. Ez utóbbit nagyon fontos kiemelni, hiszen a gazdasági növekedés ott is erősíteni fogja a nagyüzemi állattartást. Élőmarha kivitelük például máris érinti piacainkat.

[1] https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/08595521-3dad-11ea-ba6e-01aa75ed71a1/language-en

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ