Kell-e félnünk az ukrán mezőgazdaságtól?

Egyre gyakrabban hallunk hivatkozást arra, hogy Ukrajna EU-hoz való közeledése növekvő veszélyt jelent a magyar mezőgazdaság piacaira. Lehet, hogy máris túl sokszor kiáltottunk farkast, és nem vesszük komolyan? Rovatunk e heti cikkében az ezzel kapcsolatos képet próbálom tisztítani. Először a gabonapiaci helyzetüket tekintjük át.

A téma aktualitását egyrészt egy évforduló adja: a kijevi parlament 2019 február elején megszavazta azt az alkotmánymódosítási előterjesztést, amellyel bekerül Ukrajna alaptörvényébe, hogy az ország az európai uniós és a NATO-tagság elnyerésére törekszik. Másrésztaz a decemberi ukrán parlamenti döntés, amely megnyitja a földpiacot, és elindítja a privatizációt.

fotó: pixabay.com

Az e körüli vita már a függetlenné válás óta zajlik. Azok, akik most igen olcsón bérlik (1) a soktízezer hektáros állami földeket, nyilván nem érdekeltek abban, hogy a helyzet megváltozzon, és egészen eddig sikeresen gátolták a földpiac megnyitását. A törvény ez év augusztusától teszi lehetővé a földforgalom elindulását.

Csak ukrán állampolgárok számára, maximum 10 ezer (jól tetszik látni!) hektár megvételét teszi lehetővé. Mégpedig azzal az indoklással, hogy a kistermelők elől ne vegyék meg a földet a nagyok. Csak a miheztartás végett: az Eurostat adatai szerint amagyarországi átlagos birtokméret 9,5 hektár (persze, tudom, hogy szét van írva, de akkor is más lépték).

Mi fog történni? Elkezdődik egy óriási huzakodás a földvagyonért, ami mindenképpen le fogja lassítani a mezőgazdaság eddig sem túl gyors fejlődését. Viszont, miután ez lezajlik, elképesztő ütemű fejlődést fogunk látni.

Néhány adat Ukrajna mezőgazdaságáról:

a mezőgazdasági terület 42,7 millió hektár;
a világ csernozjom területének közel harmada, ami szántóföldjeik közel 60 %-a;
az ország területének 86 %-a, mintegy 52 millió hektár potenciálisan művelhető, ebből 33 millió hektár a szántó;
itt található Európa két legnagyobb gazdasága (654, illetve 615 ezer hektár);
a kárpátaljai térségben az üzemek átlagos mérete a hazaihoz hasonló, de gyorsul a koncentráció;
a GDP 12%-a, az export 30 %-a;
a világ legnagyobb napraforgó termelője, 6-7. kukorica és búzatermelője, de top10-es a szója, repce, árpa, cukorrépa termelésében is;
az export harmada gabona, negyede növényi olaj, 12-15 százaléka olajosmag;
a növénytermesztés: állattenyésztés aránya 72:28%;
évente több mint 40 millió tonna gabonaexport;
összesen 47 millió tonnás tárolókapacitással rendelkeznek;
13 tengeri kikötőjük kapacitása 40 millió tonna körüli évente.

Kiváló szántóföldi adottságok, nagy egyben művelt területek, viszont hiányos agrotechnika és felkészültség. A föld magánkézbe kerülésével a technikai fejlődés fel fog gyorsulni.

Az adottságok magasabb szintű kihasználásával kapcsolatos igényről sokat tudnánk mesélni nekik, az viszont bizonyos, hogy Ukrajna szerepe a térség és a világ agrárpiacain erősödni fog.

Ukrajnában gyorsuló ütemben emelkedik ugyan a műtrágya és a növényvédőszer felhasználás, de még messze van a versenyben előtte lévők szintjétől. Nagyjából a világátlag harmadánál tartank. Ebben még jelentős potenciál rejlik számukra.

Fotó: FAOSTAT

Azt ugye tudjuk, hogy 2016 óta Ukrajna nem exportálhat Oroszországba mezőgazdasági terméket és élelmiszert. A 2017 szeptembere óta életben lévő EU-val kötött társulási egyezmény pedig, kiegészülve az átfogó szabadkereskedelmi megállapodással, kukoricára, búzára és árpára határoz meg vámmentes éves kvótát. (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1566 RENDELETE) Ukrajna évente többek között 65 ezer tonna búzát, 625 ezer tonna kukoricát és 325 tonna árpát szállíthat vámmentesen, illetve vámkedvezménnyel az EU tagországokba.

Érdemes még tudni arról, hogy Ukrajnában a kedvezményes Áfa-szabályok helyett 2017-ben vezették be a mezőgazdasági támogatási rendszert. Támogatást akkor csak az exportot végzők kapnak. 2017-ben 160, 2018-ban 240 millió dollárt költöttek erre, és elkezdték kiszélesíteni a támogatottak körét.

Ukrajna gabonatermelése egyértelműen exportorientált. Atermésre vetítve az árpa fele, a búza kétharmada, a kukorica háromnegyede kerül kivitelre. Ukrajna nem csak a búzakivitelben, hanem egyre növekvő lisztexportjában is jeleskedik. 2018/19-ben már 453 ezer tonna lisztet exportált. Ennek ugyan mindössze 7,5 százaléka került az EU területére, de az afrikai, a közel és közép-kelet ázsiai piacokon már fontos beszállító.

E kiemelt növények mérlegeire tekintve a vetésterületek folyamatos emelkedését látjuk. Ez náluk is a vetésszerkezet koncentrálódását jelzi, ami nyilván összefügg a jövedelemtermelő képességgel, az export versenyképességével és támogatásával. Következő heti cikkünkben az ukrajnai olajosmag termelésre is kitekintést adunk. Látszani fog, hogy a napraforgó számít a vezérnövénynek, hiszen területe az elmúlt két évtizedben megnégyszereződött. Abban világelsők.

Búzából a 2019/20-as gazdasági évben több mint 29 millió tonnás terméssel számolnak, ami 4 tonnás hozamnak felel mega már említett, igen visszafogott kemikália-használat mellett. Ebből – és persze a 609 ezer tonnás nyitókészletből – 19 millió tonnás exportra számítanak. A felhasználás oldalán jellemzően a takarmányozási cél okoz ingadozásokat. Hiszen a legolcsóbb gabonát etetik fel.

Ukrajna búza és árpa mérlege, et

Forrás: USDA

A kukoricánál is tartós a vetésterület emelkedése. Az ötmillió hektár feletti terület közel 36 millió tonnás termést jelent, 7,2 tonnás hektáronkénti hozam mellett.

Kukoricamérleg, et

Forrás: USDA

Számunkra a legfontosabb kérdés, hogy hová megy Ukrajna gabonaexportja. Földrajzi közelségünk révén nem csak ennek vagyunk kitéve, hanem annak is, hogy hagyományos exportpiacainkra tengeri kikötői révén is gazdaságosabban tudja eljuttatni termékeit.

Nos, búza és árpa tekintetében ugyan messze a vámmentes kvóta felett, de csak kisebb arányban játszik szerepet az EU piaca kivitelükben. A gond a kukoricánál kezdődik, amelynek viszont fő exportpiaca az EU.

Mivel pedig Ukrajna esetében mindig élni kell a gyanúperrel, hogy különböző trükköket alkalmaz a közösségi piacra való bejutásnál (lásd csirkemell-trükk, és hallani durva őrlemények formájában érkező gabonafélékről is) nem lehetünk nyugodtak a jövőt illetően.

Ukrajna búzaexportja, et

Forrás: USDA

Ukrajna árpaexportja, et

Forrás: USDA

Ukrajna kukoricaexportja, et

Forrás: USDA

Milyen kép áll mindebből össze? Egy nagyon közeli ország képe, amely rendkívül kedvező adottságokkal bír a gabonatermelésben, és ezzel tisztában is van. Határozottan fejleszti gabonaszektorát, amely várhatóan gyorsuló ütemben fogja növelni kibocsátását és exportját. Főleg a kukorica esetében látunk reális veszélyt arra, hogy középtávon nyomást helyeznek a hazai piacra. Hogyan lehet erre felkészülni? A hatékonyság növelésével és a termelés diverzifikációjával. Hogy mennyi időnk van erre? Mivel ezek állandó feladatok, egy kis félelem nem árt ahhoz, hogy komolyan vegyük és felgyorsítsuk ez irányú tevékenységünket.

[1]Az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő földterület bérleti díját a föld értékének 8 százalékában meghatározzák meg, amit a kormány által meghatározott módszer alapján számítanak ki.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

Kapcsolódó tartalom:

Következő

Óriási csalásokat eszközölnek az olívaolaj piacán

Előző

Megalakult a Marketing Szövetség HoReCa és Event tagozata