Február végéig lehet csatlakozni a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez

"A gazdálkodóknak javasoljuk, fontolják meg a mezőgazdasági biztonsági háló újabb eleméhez történő csatlakozás lehetőségét" – fogalmazott Feldman Zsolt.

fotó: pixabay.com

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kifejtette: a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer révén az eddigi, kizárólag természeti káresemények okozta károk kompenzálása mellett a termelő önhibáján kívüli, bármely okból – legyen az időjárási jelenség, állatbetegség, piaci körülmények, termelési költség növekedés – bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó jövedelemcsökkenése jogosulttá teszi a kompenzációra. A csatlakozás önkéntes és hároméves időszakra jelent kötelező tagságot a mezőgazdasági termelő számára.

A csatlakozásnak több feltétele van, többek között a csatlakozás évében rendelkezzen legalább három lezárt működési évvel, a mezőgazdasági tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten tartsa nyilván a nem mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől, valamint, hogy eleget tegyen a gazdálkodásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeknek (korcsoportonkénti állatállomány, hasznosított földterület mérete, növénykultúra, árbevétel, költség, hozam) – részletezte az AM közleménye.

A jövedelemcsökkenés kiszámításának alapját a tárgyévet megelőző 3 év és a tárgyév jövedelemadatai, készletnyilvántartása jelentik. A csatlakozó gazdálkodó valamennyi mezőgazdasági termékével részt kell vegyen a rendszerben, tehát például nem biztosíthatja csak az állati termékek termeléséből elért jövedelmét, ha állattenyésztési tevékenység mellett növénytermesztéssel is foglalkozik.

Az államtitkár jelezte: a rendszerhez csatlakozó termelők minden évben krízisbiztosítási hozzájárulást fizetnek, amelynek mértékét növényfajonként, illetve állatfajonkénti bontásban a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020 (XII.2) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza. Néhány példát kiemelve, a fizetendő hozzájárulás mértéke évente egy hektár szántó után 3500 forint/hektár, ültetvény után 9 ezer forint/hektár, fűtetlen fólia után 40 ezer forint/hektár. Az állattartáshoz kapcsolódóan egy tejelőtehén után 2 ezer forint, egy anyakoca után 500 forint, míg egy tenyészkacsa után 15 forint a hozzájárulás mértéke. A fizetendő hozzájárulás kiszámításának alapja a hasznosított területre, valamint átlagos állatállományára vonatkozó adatok.

Ha a gazdálkodó – korábbi évek alapján számított referenciajövedelemhez képest – adott évi jövedelemcsökkenése meghaladja a 30 százalékot, határidőben megfizette a krízisbiztosítási hozzájárulást és benyújtotta a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét, valamint a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem volt negatív, akkor válik jogosulttá a jövedelemcsökkenésének legfeljebb 69,9 százalékának kompenzálására. Az Európai Uniós előírások szerint a krízisbiztosítási kompenzáció összegének kevesebbnek kell lennie a mezőgazdasági jövedelem-csökkenés 70 százalékánál, ezért 69,9 százalék a kompenzáció maximális mértéke – fogalmazott Feldman Zsolt.

A kifizethető krízisbiztosítási kompenzáció forrását 30 százalékban a termelői krízisbiztosítási hozzájárulások összege, 70 százalékban pedig a vidékfejlesztési támogatás biztosítja. A jóváhagyott kompenzáció összegéről az ügyfél a tárgyévet követő év október 31-ig határozatban kap értesítést a krízisbiztosítási szervtől. Részletek a www.allamkincstar.gov.hu – Támogatások/Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer menüpont alatt találhatóak, a jogszabályi hátteret a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII.23.) AM rendelet, valamint a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet tartalmazza – emlékeztetett az Agrárminisztérium.

agrotrend.hu / MTI