Átalakulhat a kockázatkezelés rendszere

Felülvizsgálja a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert az Agrárminisztérium, miután a múlt évben rekordméretet öltő aszály miatt a kormánynak négyszeresére kellett emelnie a kárenyhítési alap forrásait. Nagy István, a tárca vezetője szerint a múlt év eseményeinek kiértékelése jelenleg is folyamatban van, azt azonban határozottan cáfolta, hogy a gazdák hozzájárulásának nagymértékű emelésével stabilizálnák az alapban rendelkezésre álló forrásokat. A tavalyi szárazság a gazdák körében is tovább növelte a tudatosságot, így a díjtámogatott növénybiztosítások népszerűsége tovább nőhet az idén.

Átalakítás várhat a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerre, miután az elmúlt évben az évszázados aszály miatt rekordmértékű kifizetésre volt szükség a gazdálkodóknak – derült ki az agrárminiszter képviselői kérdésre adott válaszából, írja a Magyar Nemzet.

Nagy István jelezte: a kivételesen aszályos év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesült összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban. A kormány ennek érdekében az agrárkárenyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.

– Az elmúlt év tapasztalatainak feldolgozása, így a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer jelenleg működő négy pillérének (agrárkárenyhítés, biztosításidíj-támogatás, jégkármérséklő rendszer és krízisbiztosítási rendszer) felülvizsgálata is folyamatban van – mutatott rá a tárcavezető. Nagy István ugyanakkor azt határozottan elutasította, hogy a kárenyhítési hozzájárulás összegének megemelése jelentené a megoldást a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló források stabilizálására. Ahhoz ugyanis, hogy a tavalyihoz hasonló rendkívüli aszályhelyzetek kezeléséhez szükséges források biztosítva legyenek, a termelői befizetéseket olyan mértékben kellene megemelni, ami meghaladná a gazdák teljesítőképességét – részletezte.

Fotó: Békés Megyei Hírlap

Ráadásul minderre egy olyan időszakban kerülne sor, amikor a szélsőséges időjárási körülmények okozta károk mellett emelkedő energia- és inputárak, valamint kiszámíthatatlan piaci viszonyok is terhelik a gazdálkodókat.

A hazánkban 2012-től folyamatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer Európában egyedülállóan kezeli a szélsőséges időjárási viszonyok okozta mezőgazdasági károkat. – A rendszer minden eleme, így az agrárkárenyhítési alap, a mezőgazdaságidíj-támogatás és a krízisbiztosítás is bizonyította létjogosultságát ebben a nehéz helyzetben – jegyezte meg Nagy István.

A múlt évi aszály ugyanakkor a gazdálkodók körében is növelte a tudatosságot, a súlyos károk miatt azok is elkezdtek érdeklődni a növénybiztosítások iránt, akik korábban a jelentős díjtámogatás ellenére sem rendelkeztek ilyen konstrukcióval. Bár egyelőre biztatóbb a csapadékhelyzet, mint tavaly ilyenkor, még mindig magas a kockázata, hogy aszályosra fordul az időjárás, az egyre szélsőségesebbé váló időjárás mellett pedig a jég- és viharkároknak is nagy az esélye.

A termelők körében már eddig is nagy népszerűségnek örvendtek a díjtámogatott növénybiztosítások, a gazdák ugyanakkor az idén a korábbiaknál is tudatosabban terveznek. A gazdák a biztosítási csomag választása során valószínűleg előrelátóbbak lesznek, illetve az aszálykockázatok kezelésére is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd – mutatott rá Bordás Imre, a Generali Biztosító mezőgazdasági biztosítási területének vezetője.

A szakember azt javasolja, hogy a termelők legalább egy alapbiztosítást kössenek, illetve az is nagyon fontos, hogy a gazdálkodók pontosan ismerjék, hogy a szerződés mit tartalmaz, hogy mikor, mely kockázatnál milyen feltételekkel térít a biztosító. A szerződések megkötésével sem érdemes kivárni a május 31-i határidőt. Az idén ugyanis egy fontos változás történt a rendszerben: a kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál csak az a mezőgazdasági biztosítás fogadható el, amelyet már az első káresemény bekövetkezése előtt megkötöttek.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet