A krízisbiztosítás akár a jövedelemkiesés hetven százalékát is kompenzálja! (Videó)

fotó: agrotrend.hu

– Mit is jelent ez a mi gyakorlatunkban? – mondta az államtitkár. – Van egy kárenyhítési alapunk, amely ma már hetvenötezer taggal működik és a tavalyi évben négyszázhatvanegyezer hektárról jelentettek be a gazdálkodók különböző káreseményeket. Biztosítási díjtámogatási rendszerünk ugrásszerű növekedést mutatott az elmúlt években. Fontosnak tartjuk, hogy ebbe az öngondoskodás irányába segítsük a termelőket, hiszen ma már biztosítási díjtámogatással egyegész hatvanötszázad millió hektárnyi terület lefedett és huszonegyezerháromszáz termelő vesz részt ezekben a konstrukciókban. Ehhez tizenhárom milliárd forintot adunk támogatásként, ez jól jelzi a komoly elköteleződést, hogy gazdálkodóinkat segítsük. Legintenzívebben tavaly a jégkármérséklő rendszerünk volt igénybe véve, kilencvenkét olyan nap volt 2021-ben, amikor riasztást kellett leadni és még tíz nap, amikor valamilyen szupercella sújtotta az országot.

A minisztérium azonban nem elégedett meg ezekkel a támogatásokkal és szolgáltatásokkal! Tovább bővítették a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer eszközrendszerét. Tavaly indult útjára az a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, amely mezőgazdasági ágazattól függetlenül valamennyi termelő számára – önhibáján kívül bekövetkező jövedelemcsökkenés esetén – egyfajta kompenzációs lehetőséget nyit meg. Idén február hónapban van lehetőségük a gazdálkodóknak csatlakozni ehhez a rendszerhez.

– Unikális rendszerről beszélhetünk az Európai Unióban és Magyarországon is – folytatta Feldman Zsolt. – Még hosszú tanulási folyamat szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodóink ezt igénybe vegyék, de fontos, hogy évről-évre minél többen részt vegyenek benne. Miért van értelme és miért van jelentősége ennek? Függetlenül attól, hogy milyen oknál fogva csökken a mezőgazdasági termelő jövedelme legalább harminc százalékkal ebben a hároméves részvételű önkéntes rendszerben, akár a jövedelem kiesésének hetven százalékát kompenzálni tudjuk.

A gazdákat segíti a krízisbiztosítás from Agrotrend Média Kft. on Vimeo.

A részvétel önkéntes, önrészt igényel, ami azt jelenti, hogy akik csatlakoznak, hozzájárulást fizetnek. Az alaphoz csatlakozva a gazdák biztosítják – három évre visszamenőleg – a jövedelemcsökkenésük kiszámításához szükséges adatokat, megadják a naturális mutatóikat, mekkora területen, milyen állatállománnyal dolgoznak, valamint a jövedelemadataikat. Ezzel az adatszolgáltatással jogosulttá válnak a hetven százalékos kompenzációra, amely bármilyen okból a gazdaságukban bekövetkezik.

– Az elmúlt egy évtizedben sok olyan jelzés érkezett elsősorban állattartók részéről, de a mostani időszakban a fedett zöldségtermesztők részéről is, hogy számukra a hagyományos kárenyhítési rendszerek nem elérhetők – indokolta a krízisbiztosítás létrehozásának szükségességét az államtitkár. – Részükre nyitja meg a lehetőséget ez a rendszer, melyre február 1-28. között ismételten jelentkezni. Ez komoly munkát, odafigyelést jelent a gazdálkodók részéről, arra biztatnánk őket, hogy alaposan tanulmányozzák át az ezzel kapcsolatos általunk biztosított dokumentumokat. Azok a gazdálkodók, akik vállalják az ezzel kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeket, a részvételt a rendszerben, egy olyan egyedülálló rendszerhez tudnak csatlakozni, ami jóval nagyobb kiszámíthatóságot és biztonságot jelent a mostani rendkívüli hullámzó piaci helyzetben. Mi ezt a biztonságot és kiszámíthatóságot kínáljuk és nyújtjuk számukra, mely a gazdálkodóink finanszírozásában résztvevő valamennyi szereplő számára fontos szempont és körülmény. Bízunk benne, hogy túl a gazdálkodókon a velük kapcsolatban álló szervezetek is abba az irányba ösztönzik a mezőgazdasági termelőket, hogy ebben a krízisbiztosítási rendszerben érdekük részt venni. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Az állattenyésztést például véve: egy anyakoca után évente ötszáz forint a befizetés a krízisbiztosítási hozzájárulásba, egy tejelő tehén kettőezer forint, egy normál szántóföldi termesztésnél háromezerötszáz forint hektáronként, ültetvény esetén pedig kilencezer forint. Mi a hozzájárulása a rendszernek a résztvevők számára? Egy harminc hektáros gyümölcstermesztő, aki ebben a rendszerben részt vesz, a harminc hektár után befizet kétszázhetvenezer forintnyi összeget, adott esetben számára ez egy harminc százalékos jövedelemcsökkenést feltételezve akár hárommillió forintos kompenzációs kifizetést is jelenthet. Fontos, hogy az alap harminc százalék termelői befizetésből és hetven százalék vidékfejlesztési programból finanszírozott támogatásból áll! Jelentős támogatás kerül ehhez biztosításra.

Az első éves tapasztalatokról szólva Feldmann Zsolt felidézte, tavaly döntöttek úgy, hogy egyfajta alternatívát kínálnak mindazoknak, akik nem tudták használni az eddig kockázatkezelési eszközöket. Az első éves csatlakozók jelentősebb része inkább állattenyésztő és vegyesgazdaság.

– Összességében tavaly százharminchat termelő csatlakozott. A legfontosabb, hogy információt és a rendszer működésére vonatkozó tudást kell a gazdálkodóknak megszerezni. A rendszerben való részvétel tényleg biztonságot jelent! A kihívás az, hogy most február hónapban fel kell tölteni három évre visszamenőleg a könyvviteli adatokat, melyek mérvadók a jövedelemcsökkenés vagy a hozzájárulás mértékének kiszámításában, tehát prezentálni kell a jövedelmemmel kapcsolatos információkat. Általában a kockázatkezelési eszközök tekintetében a nyitottság nem feltétlenül generációs kérdésként mutatkozik meg, hanem józan számítás. Aki ezt a józan számítást el tudja végezni, az csatlakozik az általa favorizált, legoptimálisabbnak vélt eszközhöz.

agrotrend.hu