A belföldi búzaár meghaladja a nemzetközi árszintet

Július közepére az őszi árpát teljesen, a búzát pedig közel 70 százalékig aratták le, az utóbbinál az ország északabbra fekvő tájain van még kint nagyobb arányban a táblákon a búza. Az árpa hektáronkénti termésátlaga 5,75 tonna lett, az őszi búzáé pedig valamivel 5,4 tonna alatti, miközben a búza ára a tavalyinál magasabb. Érdekes, hogy a már szintén teljesen learatott őszi káposztarepcénél 2,86 tonnás termésátlagról számoltak be, hiszen emlékezetes, hogy az Aratási Koordinációs Bizottság ülésén a hónap elején, 20 százalékos készültségnél még csak 2,2 tonnás termésátlagról volt szó.

Forrás: pixabay.com

A repcénél nagyon nagy a szórás, a beérkező információk szerint az átlagok 1,5 és 4 tonna között mozognak – mondta Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Az idei időjárási körülmények között elfogadhatónak nevezhető termésátlag mögött állhat az is, hogy évek óta folyamatosan csökken a repce területe, és a gazdálkodók a jobb minőségű földeket hagyták meg neki.

– tette hozzá. A napokban elszórtan jelentkező csapadék nem jelentős mennyiségű, az őszi betakarítású növényeknek – így a kukoricának és a napraforgónak – ennél több kellene.

A MOSZ-hoz érkező visszajelzések így nagy arányban jó minőségű búzatermésről számolnak be, és ezt erősítette meg a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója is. Mint mondta, az eső annyiban befolyásolja a búza minőségét, hogy a sikértartalom valamelyest ilyenkor gyengül, és a sütőipari értékben meghatározó esésszám ad rosszabb értékeket. Most viszont ezzel nincs baj, mert a nem jól sikerült áttelelés miatt ritkábbak az állományok, az aszály után megérkező eső nem volt nagy mennyiségű, és párás időt sem kapott a növény.

– mondta.

Országrészek között lehet eltérés a sikértartalomban. Az aratás elején a malomiparban tartottak a túl sok sikértől is, mert az rosszat tesz a sütőipari értéknek, de idén nem tapasztaltak ilyet, az északibb tájakon pedig, ahol később kezdődött az aratás, és meg is ázott egy kicsit a búza, alacsonyabb, 27 százalék körüli a sikértartalom.

Összességében 5,2-5,3 millió tonna búzatermés várható, ami a hazai ellátáson felül exportlehetőséget is biztosít. A cégvezető korábban elmondta, hogy

• a malomipar 1,05 millió,
• a takarmánykeverők akár 1,5 millió,
• az ipari feldolgozók pedig 220 ezer tonnát

használnak fel, a belföldi igény a vetőmaggal együtt hárommillió tonna is lehet. Ami pedig azt jelenti, hogy a korábbi évek 2,7-3 millió tonnás exportja után ebben a szezonban legfeljebb 2-2,2 millió tonna mehet a külpiacokra.

A nagy kérdés a búza ára

A termelők nem számoltak be nagy vásárlási szándékról, de ettől függetlenül az árak a jó minőségű búza esetén a tonnánkénti 85-90 ezer forintot is elérhetik – mondta Csősz Tibor az érdekképviselethez a termelőktől beérkezett megyei árinformációk alapján. Ezek között

• a legalacsonyabb 71 ezer,
• a legmagasabb 95 ezer,
• míg átlagosan 79-80 ezer forint per tonna körül van.

Lakatos Zoltán információi szerint is tartják magukat az árak, mégpedig a tavalyi induló szintnél 10-15 százalékkal magasabban. A cégvezető nem számít az árak nagymértékű elszabadulására, mert van elég búza a világban és Európában is. Kiemelte, hogy Franciaországban a tavalyival ellentétben idén nagyon jó a termés.

Most a malmok is kisebb készleteket vásárolnak, mint tavaly. „Akkor azt hittük, nem lesz elég jó minőségű búza az országban, január–februárban mindenki igyekezett bebiztosítani magát, de aztán tavaszra kiderült, hogy ez téves elképzelés volt, és ugyanolyan áron vagy még olcsóbban is lehetett vásárolni, mint három-négy hónappal korábban” – idézte fel az előző szezonbéli történéseket.

agrotrend.hu / Világgazdaság