A biztosítók már felkészültek a rekord kártérítésre

Elérte Európát a Boris ciklon, ami hatalmas mennyiségű csapadékot hozott magával. A víz több országban, köztük Csehországban, Lengyelországban és Romániában is autópályákat, településeket, komplett városokat öntött el. De magas fokú árvízkészültség alakult ki a Dunán és a mellékfolyóin is. Magyarországon a Duna, a Lajta, a Rába és a Répce folyók vízgyűjtő területein készülnek veszélyes vízszintre.

Orbán Viktor miniszterelnök a helyzet kezelésére operatív törzs felállítását rendelte el, amelynek szakmai hátterét a Vízügyi Főigazgatóság és a katasztrófavédelem adja. Pintér Sándor belügyminiszter pedig hétfőn arról beszélt, hogy az Országos Mentőszolgálat, a rendőrség és a honvédség 12 ezer fővel áll a lakosság rendelkezésére a kritikus időszakban.

Forrás: parkerdo.hu

Hogyan védekezhet a lakosság az árvíz ellen? Mire érdemes figyelni, ha ingatlanbiztosítást kötöttünk? Mi a helyzet az árterületen élőkkel? Erről beszélgettünk Németh Péterrel, a CLB független biztosítási alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatójával és Tassi Miklós biztosítási szakemberrel.

A 10 milliárd forintot is meghaladhatja az árvíz okozta kár

„Öt-tíz évvel ezelőtt természeti katasztrófa esetén átlagosan 130–150 ezer forintnyi kár keletkezett az ingatlanokban. Az elmúlt két-három évben tapasztalt szélsőséges időjárás miatt viszont jelentősen megnőtt ez az összeg. Mostanra a kárbejelentések nagy része 300 ezer forint fölött van, így a következő napokban 250–300 ezer forint közé tenném a károk átlagértékét” – fogalmazott az Indexnek Németh Péter arra a kérdésre, milyen mértékű károkra számítanak a biztosítók az árvízhelyzet következtében.

A cégek úgy vizionálják, országosan több mint 10 milliárd forint kárt okozhat az extrém időjárás, míg az éves kárbejelentések összegét 50-60, rosszabb forgatókönyvek szerint 100 milliárd forintra teszik. Összehasonlításként: a 2013-as árvíz okozta károkat csak Budapesten 3,25 milliárd forintra becsülték, amelyből 1,73 milliárd volt a védekezés és 1,52 milliárd a helyreállítás költsége.

Mire figyeljünk, ha biztosítást kötöttünk?

Németh Pétert arról is kérdeztük, mire kell odafigyelnünk, hogy kár esetén mindenképpen fizessen a biztosító. Mint mondta, a biztosítási törvény elvárja a biztosítottól, hogy minden szükséges óvintézkedést megtegyen az ingatlanja védelmében.

Vagyis ha betörés ellen van biztosítva a lakásunk, attól még be kell zárnunk az ajtót. Ha ez nem történik meg, a biztosító túlzott gondatlanság miatt nem fogja fedezni az így keletkezett károkat

– magyarázta, majd aláhúzta: ugyanez igaz a vihar- és árvízkárokra is. „A biztosított ingatlannak megfelelő technikai és szerkezeti állapotban kell lennie. A tető nem lehet elöregedett, nem lehet elhanyagolt, és minden nyílászárónak zárva kell lennie. Ahol homokzsákos árvízvédelmet írnak elő, arról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Összességében a lakosság feladata az, hogy a saját keretein belül mindent megtegyen azért, hogy megvédje a házát” – fűzte hozzá.

Ellenőrizzük a szerződéseinket!

A kormány márciusi nagy kampányának hatására tömegek foglalkoztak a biztosításaikkal, ám egyelőre nem tudni, hogy mindenki elégedett lesz-e a kártérítéssel, ez ugyanis Németh Péter szerint a szerződések minőségétől és tartalmától is függ. „Vagyis attól, ki mennyire pontosan állította be az ingatlanja, a benne lévő ingóságai és egyéb vagyontárgyai értékét.” Az igazgató ezért felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes évente ellenőrizni a lakásbiztosítási szerződéseket, azok ugyanis, akik most döbbennek rá, hogy nem elég korszerű vagy nem aktuális a meglévő lakásbiztosításuk, csak a szerződésük évfordulójakor vagy jövő márciusban tudnak váltani.

Futamidő közben viszont bárki kérheti a meglévő biztosítása átdolgozását, javítását, amivel ugyan a díjat nem lehet csökkenteni, de baj esetén legalább megfelelő anyagi védelmet tud nyújtani

– emlékeztetett. „A biztosítók felügyeleti szerveként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is garantálja, hogy a cégek érezzék magukon a regulát.” Az MNB néhány évvel ezelőtt ingyenes panaszvonalat indított a lakosság számára, ahol mindenki, aki elégedetlen a biztosítója szolgáltatásával, panasszal élhet. Ezt azért is fontos megjegyezni, mert a felügyeleti szerv a bejelentés alapján fizetésre is kötelezheti a biztosítócéget.

Ne a talajszinten tároljuk az ingóságokat!

Lapunk egy másik biztosítási szakembert is keresett az ügyben. Tassi Miklóstól arról érdeklődtünk, milyen tanácsokkal látná el azokat, akik árterületen vagy annak közelében élnek. Mint mondta, „mára szerencsére sokkal tudatosabb a lakosság, mint évekkel ezelőtt, ami abból is látszik, hogy nem robbantak fel a biztosítócégek ügyfélszolgálatai az árvíz hírére”.

Az árvíz egyébként is egy olyan természeti katasztrófának számít, amire általában 15–30 napos várakozási időt szabnak ki, ezért nem szerencsés az utolsó pillanatban szerződést kötni. A legjobb, ha időben biztosítjuk az ingatlanunkat, és a benne lévő ingóságainkkal kapcsolatban is körültekintően járunk el

– tette hozzá, majd kiemelte, az ügyfelek elsődleges feladata ebben az esetben a kármegelőzés vagy kárenyhítés. „Tehát ha valakinél pince vagy alagsor van, az ne a talajszinten tárolja az ingóságait, hanem legalább húsz centiméterrel fölötte, és ha ennél is magasabbra emelkedne a vízszint, akkor ehhez mérten helyezze el a vagyontárgyait.” Azokat az ingatlanokat pedig, amelyeket nem mindennap használnak a tulajdonosok, az ár levonultával azonnal ellenőrizzék – hangsúlyozta.

Az árvízhelyzetről szóló percről percre tudósításunkat ide kattintva követheti.

agrotrend.hu / index.hu