2025–2027 gazdasági prognózis, belső kereslet hajtja a növekedést

Idén és 2026-ban a versenyszféra foglalkoztatottsága évi 0,5 és 0,2 százalékkal csökken, míg 2027-ben 0,4 százalékkal nő – olvasható az Egyensúly Intézet legfrissebb előrejelzésében.

Forrás: pixabay.com

GDP

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a GDP 2025-ben 0,3 százalékkal, 2026-ban 2,4 százalékkal, 2027-ben pedig 2,9 százalékkal fog bővülni. A gazdasági növekedés fő hajtóereje továbbra is a lakossági fogyasztás marad: a reáljövedelmek növekedése, valamint a költségvetési politika ösztönző intézkedései erősítik a belső keresletet. A beruházások teljesítménye 2025-ben még tovább mérséklődik, majd 2026-tól – az uniós források beérkezése, a külföldi működőtőke-befektetések élénkülése, valamint a javuló makrokörnyezet nyomán – szerény növekedésnek indulhat. Az európai konjunktúra gyengélkedése, a nemzetközi kereskedelmi súrlódások és az import dinamizálódása következtében a nettó export hozzájárulása a gazdasági növekedéshez a következő években várhatóan marginális lesz.

Infláció

Az Egyensúly Intézet szerint a 2025-ös év átlagos inflációja 4,5 százalék lehet, majd 2026-ban 4,2 százalékra, 2027-ben pedig 3,7 százalékra mérséklődik. Az infláció az idei évben már túl van a csúcspontján, és bár az áremelkedés üteme továbbra is a jegybanki célsáv felett alakul, összességében lassuló tendencia rajzolódik ki. Az inflációt 2025-ben elsősorban az élelmiszer- és a lakossági energiaárak emelkedése fűtötte, amit a termelői költségek növekedése és a nemzetközi élelmiszer-alapanyagárak drágulása egyaránt erősített. A tavasszal bevezetett, majd decemberben kiszélesített árrésstop rövid időre mérsékelte az inflációs nyomást, ám hatása átmenetinek bizonyult, és nem tudta tartósan megfékezni az áremelkedést.

Árfolyam és monetáris politika

Az Egyensúly Intézet várakozásai szerint a restriktív monetáris környezet rövid és középtávon is fennmarad. A magas reálkamat és a túlértékelt euró-forint árfolyam továbbra is visszafogja a gazdasági aktivitást. Az inflációs kockázatok és az árfolyam stabilitásának megőrzése egyelőre nem teszik lehetővé a kamatcsökkentés megkezdését. Bár a forint a következő időszakban a jelenlegi szintről fokozatosan gyengülhet, az árfolyamstabilitást az új jegybanki vezetés kiemelten fontosnak tartja. Ezzel együtt az átlagos euró-forint árfolyam 2025-ben várhatóan a 397, 2026-ban 390, 2027-ben pedig 404 lesz.

Munkaerőpiac és keresetek

A következő évek gazdasági növekedése várhatóan csak mérsékelt hatással lesz a foglalkoztatásra. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint idén és 2026-ban a versenyszféra foglalkoztatottsága évi 0,5 és 0,2 százalékkal csökken, míg 2027-ben 0,4 százalékkal nő. A munkanélküliségi ráta 2025-ben 4,6 százalékra emelkedik, majd 2026-ban 4,4 százalékra, 2027-re pedig 4,2 százalékra mérséklődik. A reálbér-növekedés lassul. 2024-ben még kiemelkedő volt a bérdinamika, ám következő években mérséklődésre számítunk: 2025-ben 4,7 százalékos, 2026-ban 3 százalékos, 2027-ben pedig 2,6 százalékos medián reálbér-növekedést prognosztizálunk a versenyszférában. A bérek alakulását a gyengülő gazdasági teljesítmény, a mérséklődő profitabilitás és a munkavállalók romló alkupozíciója egyaránt visszafogja.

A teljes előrejelzést ITT töltheti le.

Az Egyensúly Intézet előrejelzésének főbb számai

Forrás: KSH, Egyesnúly Intézet előrejelzése

agrotrend.hu / VOSZ