Már javában tart Az Év Agrárembere Díj 2016-os jelölési időszaka

Mint azt a latin idézet is mondja: Az alkotót az alkotása ajánlja. Persze nem lenne ember az ember, ha nem vágyna mások dicséretére, elismerésére. Ilyen jellegű elismerés létrehozására tettünk kísérletet 2014-ben először, amikor díjazni kívántuk az év agráremberét. Az Év Agrárembere díj azt a célt szolgálja, hogy olyan gazdálkodókat, agrárszakembereket mutasson be a nyilvánosság előtt, akik a gazdaság és a társadalom tartóoszlopai. Az agrotrend.hu portál Az Év Agrárembere kitüntető díjjal azokat a gazdálkodókat tünteti ki, akik rendkívüli teljesítményükkel, ötletgazdagságukkal, céltudatosságukkal, elköteleződésükkel és kitartásukkal sokat tesznek a mezőgazdaságért, de a díj célja a mezőgazdaságban tevékenykedők közéleti munkájának, társadalmi felelősségvállalásának, ilyetén teljesítményének elismerése, kiemelése az egész társadalom előtt.

Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy az elképzelés nagy sikerrel valósult meg! A díj egy presztízs esemény lett! Mind a résztvevők, mind a támogatók egyöntetűen úgy vélték, hogy e hiánypótló díj immáron harmadik kiírása elérte a célját. Széles körű figyelem kísérte mind a kiválasztás folyamatát, mind a nagyszabású gálarendezvényt, melyen végül 2014-es Év Agráremberét a kiírt 7 kategóriában megszületett győztesek közül Kujáni Lászlóné Cser Olga, 2015-ben pedig a 10 kategória győztesei közül Zsigó György nyerte! Egy díj rangja és hitelessége annál nagyobb, minél jobban meg tudja őrizni függetlenségét és valóban csak a teljesítményre fókuszál. Ezt még lehetne azzal fokozni, hogy a széles nyilvánosság aktív bevonása még inkább növeli a díj értékét. Az idei évben sem változtatunk ezeken a célokon! Sőt még inkább törekszünk a nyilvánosság elé tárni az agrárium értékeit, bemutatni az ágazatban tevékenykedő kiemelkedő és elismerésre méltó szereplőket.

Ennek érdekében 11 kategóriában várjuk a jelentkezőket:

• Agrárinnováció
• Agrárkutatás
• Állattenyésztés
• Agrárgépészet
• Feldolgozó-élelmiszeripar
• Fenntartható gazdálkodás
• Fiatal gazda
• Jövő agrárszakembere
• Kertészet
• Növényvédelem
• Növénytermesztés

Az Év Agrárembere Díj részletes lebonyolításáról itt olvashat!

2015-ben az Agrárkutatás kategória győztese Prof. Dr. Birkás Márta volt. Prof. Dr. Birkás Márta kutatási eredményei alapjaiban rengették meg és értelmezték újra a talajművelésről alkotott elképzeléseket: ő dolgozta ki a környezettel harmóniát teremtő talajhasználat feltételrendszerét.

Tudományosan megalapozott, termőhelyhez, talajhoz, klímához adaptált módszereit napjainkra 2,2 millió hektáron alkalmazzák sikerrel, Magyarországon kívül még négy térségi országban. Diákjai közül mára többen elismert oktatók, kutatók, szakemberek. „Rájuk vagyok a legbüszkébb”- mondta, mikor pályafutásáról kérdeztük. A professzor asszony fáradhatatlan: szabadidejét nem sajnálva segíti ötletekkel, tanácsokkal gazdálkodó diákjait területtől, hektárszámtól függetlenül.

Prof. Dr. Birkás Márta többszáz előadást tartott mezőgazdasági, vetőmagtermesztő és gépforgalmazó vállalatok rendezvényein. Szántóföldi bemutatókon és határszemléken talajállapot ismeretre, és okszerű művelési fogásokra tanította a magyar, szlovákiai-magyar, horvát, bosnyák, és szlovén gazdálkodókat. A térségben elsőként publikált korszerű angol nyelvű talajművelési könyvet, amelyből számos európai társintézményekben oktatnak. Kilenc szakmai és tankönyve közül három nívódíjas. Új, a szakmai körökben is elismert definíciókat alkotott, mint például az alkalmazkodó talajművelés, klíma-stressz, klíma-kár, talajvédelem.

Megteremtette a Gödöllői Talajművelési Iskolát. A magyar mellett angol nyelven publikál és ad elő, továbbá neves tudományos folyóiratok kérték fel lektorálásra és komoly tudományos folyóiratok szerkesztő bizottsági tagja.

Professzor asszonyt egy szántóföld szélén értük úton, amikor arról érdeklődtünk, mi történt a kategóriagyőzelem óta. A szakadó esőben először a talajművelési hiányosságokra hívta fel a figyelmet, aztán megtudtuk, hogy február óta új könyve jelent meg (Talajművelési ABC), egy újabb előkészületben van, és két doktorandusz hallgatója is végzett.
A díjjal kapcsolatban megjegyezte, érzése szerint, több figyelem fordul a talajra, illetve a talajkímélő művelési módokra. Mint mondta, legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy „jól oktasson”, hogy hallgatói megszeressék a szakmát, illetve minél többen válasszák hivatásuknak a mezőgazdaságot.

2015-ben az Erdészet-vadászat kategória győztese Répászky Miklós volt. Répászky Miklós egész életében erdész-vadászként dolgozott. Hivatásának tekintette és tekinti ma is az erdő élővilágának a védelmét, gondozását és a tulajdonos hasznára történő vagyon-működtetését. Fő célja az erdőt, mint életközösséget, a jelenkor legnagyobb természeti értékét a lehető legmagasabb szinten kezelni és az utókorra még értékesebb erdei életközösséget hagyni.

1956-ban kezdett el erdészként dolgozni Abádszalókon, a helyi vadásztársaságnál különböző vezetői beosztásokban tevékenykedik 1962 óta. Munkája során a fátlan nagyalföldi térséget több mint 3200 hektár új erdő létrehozásával gyarapította, melynek jelentős hányada őshonos fafajták telepítésével valósult meg. A rendszerváltást követő privatizáció adta lehetőséget kihasználva azokon a területeken, ahol a mezőgazdaság nem volt gazdaságos, erdő és erdősávok telepítésével, tervszerű mezővédelmet biztosító erdők létesítésével, valamint azok tervezési, kivitelezési feladataival kezdett foglalkozni. Az uniós pályázatok és támogatások ésszerű felhasználásával további 1040 hektár új erdő létrehozásában vette ki aktívan a részét. A vadásztársaság területén az elmúlt időben további 480 hektáron a vadak élőhelyének növelését és az életterének bővítését tervezte meg és vitte véghez.

Vállalkozásában két szakirányú végzettséggel rendelkező családtagja is dolgozik. Jelenleg több mint 5000 hektár magánerdő szakirányítását végzik Szolnok, Borsod, Heves, Nógrád, Pest, Veszprém, Zala, és Békés megyékben. Az erdőtelepítésekben, az erdő ápolásaiban és nevelésében több száz hátrányos helyzetű környékbelit foglalkoztatnak. Répászky Miklós számtalan családot segített faanyaghoz, ezzel csökkentve a falopások számát is. Répászky Miklós több évtizede részt vesz az erdészet, az agrárkamara országos munkájában, a helyi közéletben 1959 óta több tisztséget is visel.” Nem vagyok nagybirtokos – mondja –, tisztességes családi és közösségi életet élek.” Működési területén sok település önkormányzatát segíti parkosítás, fásítás tervezésével és kivitelezésével. Ezzel is többszörösen hátrányos helyzetűeket foglalkoztat.

Nem nő az erdő, ha nem vagyok ott, így nem hagyom abba a szakma gyakorlását – mondta az agrotrend.hu-nak tréfásan Répászky Miklós, amikor a díj átadása óta eltelt időszakról kérdeztük. Mint mondta, úgy érzi, a díj az erdészetre irányította a figyelmet, feltűnően sokan gratuláltak neki olyanok is, akik nem szakmabeliek. Sőt, az az észrevétele, hogy az erdészet-vadászat kategória díjazása óta, más kitüntetések alkalmával is észreveszik azokat az embereket, akik az erdőkért dolgoznak. Véleménye szerint, az Év Agrárembere Díjnak az a jelentősége, hogy a szakmán kívüliek figyelmét is a hazai mezőgazdaságra, és azon belül is az erdészetre irányította; a már létező állami kitüntetések pedig csak szűk, szakmai érdeklődésre tartanak számot.
Répászky Miklós tehát továbbra is járja az erdőt, aktívan dolgozik, és természetesen nem hagyott fel környezete támogatásával, továbbra is segít a rászorulókon.

agrotrend.hu