Nem kategorizált

Így ünnepelték a talajok világnapját a Debreceni Egyetem agrár karán

A talajok vízmegkötő és -áteresztő képességének, szervesanyag-tartalmának és különböző hullámhosszokon végzett szenzoros vizsgálatában is részt vehettek középiskolások és egyetemisták a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar talajok világnapja kapcsán szervezett ismeretterjesztő rendezvényén. A kutatók interaktív feladatokkal igyekeztek bevonni a fiatalokat, hogy felhívják a figyelmet talajaink állapotára. A rendezvényhez szakmai előadások és tematikus fotópályázat is kapcsolódott.

A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations – Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) kezdeményezésére 2013 óta december 5-e az ENSZ döntése értelmében a talaj világnapja.

– A talaj fizikai, kémiai és biológiai állapota meghatározó, hiszen a termesztett növények minősége függ ezektől a tényezőktől, így a növények, mint élelmiszer- vagy éppen a takarmány alapanyagok kvalitása is. A talaj világnapján fel kell hívnunk arra a figyelmet, hogy a talaj egészsége létfontosságú az élelmezésbiztonság fenntartása szempontjából. Szükség van az érzékenyítésre, mert csakis közösen tehetünk talajaink egészségéért. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar éppen ezért szervezte meg ismeretterjesztő forgatagát, amelyben a fiatalok izgalmas kísérleteken, vizsgálatokon keresztül ismerhetik meg a legfrissebb tudományos eredményeket – mondta a rendezvény megnyitóján Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese.

Az Agrokémiai és Talajtani Intézet, a Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet, valamint a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet által szervezett programon látványos, interaktív foglalkozásokon mutatták be a szakemberek középiskolásoknak és egyetemistáknak a talaj szerepét az emberi civilizáció fejlődésében és fenntartásában. A diákok megtudhatták többek között azt is, mitől színesek a talajok, hogyan lehet érzékelni és mérni a talajtulajdonságokat távérzékeléssel, illetve hogyan zajlanak a műhold-alapú talajheterogenitás-vizsgálatok.

– Az informatikai eszközök uralta hétköznapokban kiemelten fontosnak tartjuk a szemléletformálást. Fontos, hogy a fiatalok felismerjék, a természet érdekes és számos értéket is magában rejt. A kutatási eredményeink is egyértelműen mutatják, hogy az intenzív talajművelés és a helytelen vegyszerhasználat károsíthatja a talaj fizikai, kémiai, mikrobiológiai állapotát, kedvezőtlenül befolyásolja annak szerkezetét. Lecsökken a talaj mikroorganizmusainak élettere, ami nagyban befolyásolja a szervesanyagbontási, tápanyag-átalakulási folyamatokat – emelte ki Balláné Kovács Andrea.

Az Agrokémiai és Talajtani Intézet vezetője szerint talajaink állapotának javítása sürgető, a levegő tisztaságához vagy éppen a klímaváltozás hatására bekövetkező légköri felmelegedéshez hasonlóan meghatározó tényező a társadalom életminősége szempontjából.

– A talajoknak nem csak az az egy funkciójuk van, hogy élelmiszert termelünk rajtuk, hanem számos, az emberi létet befolyásoló szerepet töltenek be. A talajokban raktározódik például a szárazföldi ökoszisztémákban – tavak nélkül – tárolt édesvízkészlet 51 százaléka. A talaj a legnagyobb szénvegyület raktárunk. A földi fajok 59 százaléka talajlakó. Ki gondolná, hogy 1 gramm talajban ezer faj, egymillió baktériumsejt található. Éppen ezért fontos, hogy egyebek mellett a népesség növekedése miatt egyre intenzívebb mezőgazdasági termelés hatására kialakuló talajromlást megállítsuk. A regeneratív gazdálkodás során alkalmazott talajborítással, kevesebb bolygatással járó talajműveléssel és a biológiai sokféleség növelésével javíthatjuk talajaink állapotát – tette hozzá Novák Tibor, az Agrokémiai és Talajtani Intézet egyetemi docense.

A rendezvényen elhangzott: Magyarország nem jár még élen a regeneratív gazdálkodásban, a megművelt területek mindössze öt százalékán végeznek ilyen módon termelést.