Az összefogással sikerült minden nehézséggel felvenni a harcot

Újratelepítési támogatást kapnak a szőlőtermesztők és a kivágott tőkék pótlását is megfinanszírozza a kormány. Ezen kívül még 4 évig fizetnének a gazdáknak azért, hogy termőre is forduljon az ültetvényük. Ezt jelentette be Nagy István agrárminiszter a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában hétfőn reggel. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy tavasszal veszi kezdetét az ezeket is magába foglaló központi védekezés, vagyis a járvány teljes visszaszorítása, amely méretét tekintve lassan már a filoxéravészhez hasonlítható.

forrás: pixabay

Az előzményekről nyilatkozva elmondta: felmérték a fertőzöttség állapotát, tehát innen tudják azt, hogy az ország valamennyi területén jelen van a fitoplazmás fertőzés. Hozzátette: „Annak érdekében, hogy ezt senki ne titkolja el és ne legyen érdekelt ebben, ezért döntöttünk az újratelepítési támogatásról és a kivágott tőkék pótlásának finanszírozásáról. Minden segítséget szeretnénk megadni ahhoz, hogy körültekintően járjanak el az érintettek és érzékeljék a veszély nagyságát, ezért senki se próbálja elhitetni magával, hogy kimaradhat ebből, mert ezzel megfertőzi és veszélyezteti a szomszédja ültetvényét”.

Az agrártárca a bejelentett intézkedések mellett tájékoztató kampányt is indít, amelyben felhívják a figyelmét a zártkertekben gazdálkodóknak a permetezés fontosságára, akik a vegyszer igényléséhez segítséget is kaphatnak a hegyközségek irodáiban. A gazdák hektáronként 50 ezer forintot igényelhetnek vegyszertámogatásra, hogy senki ne tudjon arra hivatkozni: nem volt elegendő pénze és ezért nem permetezett. Nagy István szerint ezzel az átfogó cselekvési tervvel sikerül megmenteni a magyar szőlőállományt, mert eddig hiába adtak meg minden támogatást a szőlészeknek, borászoknak, mégis elterjedt a fertőzés és ezért döntöttek a központi kormányzati védekezésről.

Több víz maradt az országban, mint amennyi távozott

Az interjúban a tárcavezető beszélt a tavalyi év sorozatos kihívásairól is. Felidézte többek között, hogy 1901 óta a 2025-ös volt a legforróbb nyár, a kormány viszont időben érzékelte a meteorológiai előrejelzések alapján a veszélyt, ezért megalakította az Aszályvédelmi Operatív Törzset és azonnal döntött források elkülönítéséről is. Ezek biztosították a csatornák, átereszek megépítését, valamint a szivattyúk javítását. Az operatív törzsre azért volt szükség az összegzése szerint, hogy a minisztériumokon átívelő hatásköröket, döntéseket egyszerűbben lehessen kiharcolni, amelynek eredményeként valóban operatív legyen védekezés.

-Egészen pontosan 1 milliárd 50 köbméterrel több vizet tudtunk megfogni, 848 kilométernyi csatornát tisztítottunk ki és ezek hatására a 2022-es aszályhoz képest – amikor másfél millió hektár szenvedett kárt – tavaly már 500 ezer hektárra tudtuk csökkenteni a veszteség mértékét. Tehát egyharmadnyi területet mentettünk meg. A gazdák számára az öntözési infrastruktúra megújításához is hozzájárultunk: az első pályázatot 167 milliárd forinttal hirdettük meg, a másodikat 67 milliárddal, a legutóbbit pedig 64 milliárd forint keretösszeggel. Ezeknek köszönhetően teljesen megújult az öntözési infrastruktúra és megduplázódott az öntözött területek nagysága –összegezte Nagy István, aki tovább sorolta a vízmegtartás érdekében tett lépéseket: „A szemléletváltozásban is gyökeres változás állt be és ma már több vizet tartunk itthon, mint amennyit kiengedünk. Megfordult az a trend, hogy kevesebb víz jön be, mint ami eltávozik. Nagyon fontos volt a gazdák önkéntes felajánlása az elárasztható területekre, de megszülettek azok a rendeletek, törvények, amelyekkel például a belvízzel borított területek után ugyanúgy fizetjük a területalapú támogatást, segítjük a vizes élőhelyek létesítését, támogatjuk a fok- és az ártéri gazdálkodást, tehát minden olyan eszközt bevetünk, ami mérsékli a rendkívüli időjárás következményeit”.

Nagy István az interjúban köszönetet mondott azoknak a gazdáknak, akik képesek voltak szemléletet váltani és 2022 óta nem hosszú tenyésztési idejű kukoricát ültetnek az olyan aszálytól veszélyeztetett területre, ahol kevésbé valószínű a termés betakarítása – ez hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb legyen a kár.

Fagykár, járványok, felvásárlási árak zuhanása

Ha visszaidézzük a mögöttünk hagyott évet, akkor elsősorban a ragadós száj és körömfájás járvány megjelenése volt a meghatározó beszédtéma az állattenyésztésben, míg a növénytermesztésben – a szürethez közeledve – a nagy fitoplazma kitörés, ami szinte az összes történelmi borvidékünkre átterjedt. Nagy István ezen kívül felidézte a tavaszi fagyokat, amelyek 50-90 százalékos mértékű kárt okoztak a cseresznyében, a meggyben és a kajszibarackban. Erre kellett elsőként választ adni. Alig volt túl ezen a gazdatársadalom, amikor megjelent az 50 éve nem látott betegség, a ragadós száj- és körömfájás. A minisztert azt mondta: óriási erőfeszítéseket kellett megtenni a megfékezés érdekében, hogy a hazai szarvasmarha és sertésállomány ne menjen veszendőbe. Utalt Angliára, ahol 6 és fél millió tehén pusztult el.

Forrás: pixabay

Ezzel a betegséggel párhuzamosan tombolt a Dél-Alföldön a madárinfluenza és még el sem érkezett a húsvét, amikor kimutatták a kiskérődzők pestises vírusát a juhokban, ami a húsvéti bárány értékesítését nehezítette, aztán jött a kéknyelv és a lóherpesz. A járványok után megérkezett a szárazság, majd a nyár végén a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége. Az év zárásaként egész Európában bezuhant a tej és a sertéshús felvásárlási ára, amelyeket szintén kezelni kellett kormányzati szinten.

-A ragadós száj és körömfájás esetében kártalanítottuk a gazdákat és 8,1 milliárd forintot utaltunk ki az érintett 5 telep részére, valamint átvállaltuk az ott dolgozók bérének a kifizetését, 50 millió forintot biztosítottunk a telep higiéniai és járványvédelmi kezelésére. Folyamatos volt az együttműködés a gazdálkodókkal, hogy az újra telepítés minél hamarabb beindulhasson – összegezte Nagy István.

Agrotrend.hu/ AM Sajtóiroda