Fenntarthatóság

A tavalyi évben 1.6 gigawattnyi napelemet helyeztek üzembe

A magyar napelemipar nagy fejlődésen ment keresztül, tavaly történt a legnagyobb bővülés, amikor 1,6 gigawattnyi napelemet sikerült üzembe helyezni – mondta az energiaügyi miniszter hétfőn Brüsszelben sajtótájékoztatón.

Lantos Csaba aki az uniós tagállamok energiaügyi minisztereinek tanácskozásán vett részt elmondta: az idei év elejére immáron több mint hat gigawattnyi napelem üzemel az országban.

forrás: pxhere

Hozzátette: tavaly sikerült elérni, hogy a megtermelt villanyáram 18 százaléka már napelemekből jött, ami komoly eredmény, ebben az összehasonlításban Magyarország második helyen áll az unióban.
Kiemelte, hogy a hat gigawattos célt 2030-ra kellett volna csak elérni, de mivel Magyarország ezt már teljesítette, a célkitűzést 12 gigawattra emelték ugyanezen időszak végéig.
Ennek jegyében különböző programokat, támogatásokat hirdetett a kormány, egyik ilyen a Napenergia Plusz program, amely a családokat támogatja a zöldenergia termelés és tárolás területén. Felhívta a figyelmet arra, hogy a napenergia mellett szükség van kiegyenlítő kapacitásra, ami eltárolja a napenergia által megtermelt villanyáramot.
A miniszter megjegyezte, hogy a 2050-re kitűzött uniós klímacélok eléréséhez évi 80-90 gigawattnyi napelemre van szükség, viszont a EU csupán 2 gigawattnyit gyárt.
Véleménye szerint Európának nem az amerikai vagy kínai gyártással kellene versenyeznie, hanem innovatív technológiával kellene biztosítania a versenyképességét e téren.
Lantos Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország, Csehországgal, Szlovákiával és Ausztriával együtt levélben fordult az Európai Bizottsághoz, mert a Németország által az orosz gázra bevezetett tranzitvám emeli a költségeket és veszélyezteti ezen országok iparának versenyképességét.
„Az az álláspontunk, hogy senki ne vezessen be olyan intézkedéseket, amelyekkel magasabb költségekre kényszeríti, ráadásul indokolatlanul az egyes tagállamokat. Mi is hívei vagyunk a gázellátás diverzifikálásának, de nem azon az áron, hogy ezzel mások előnytelen helyzetbe kerüljenek” – hangoztatta a miniszter.

forrás: pxhere

A nukleáris ipar jövőjéről szólva elmondta: az utóbbi években az EU jóval kevesebb forrással támogatta az ágazatot, de azóta – részben a klímaváltozás hatására – a taxonómiai rendeletében zöld energiának minősítette a nukleáris energiát, és újra támogatásokat rendelt hozzá. Az uniós magyar elnökség alatt napirendre kerül az a kérdés, hogyan lehet az erőművek használt fűtőanyagait újrafeldolgozni – tette hozzá. A miniszter elmondta, hogy Magyarország támogatja a 2024 végén lejáró orosz-ukrán földgáz tranzitszerződés meghosszabbítását, annak ellenére, hogy jelenleg Magyarország ellátása nem ebből az irányból biztosított. „Ez most nem kiemelkedő biztonsági kérdés, de azzá válhat” -jelentette ki.
Lantos Csaba szerint az EU-ban jól működött a gázkereslet-csökkentés, az energiaárak stabilizálódtak. Az EU által kijelölt csökkentési arány 15 százalékos volt, Magyarország 19 százalékot teljesített – jelezte.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a gázkereslet csökkentése egyike az uniós kísérleteknek a nemzeti hatáskörön való túllépésre, ezért Magyarország elveti, hogy a továbbiakban is legyen az unióban ilyen gázfogyasztási közös mérték.
„Azzal szemben nincs kifogás, hogy az Európai Bizottság ajánlásokat fogalmazzon meg, de ellenzünk minden olyan kötelezést, amikor a nemzeti hatáskörbe is belenyúlnak, mint például az energia kérdésében is” – szögezte le az energiaügyi miniszter.

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés