Objektíven a permetező drónokról – Hangzatos hirdetések – és amit ki lehet olvasni belőlük

A cikksorozat utolsó részéhez érkeztünk. Eddig arra törekedtem, hogy valósághűen mutassam be a drónos növényvédelemben rejlő lehetőségeket. Nem tudományos alapossággal, hanem a kezdeti lépések megtételéhez szükséges alapvető információk összegzésével. Most pedig egyes drónos növényvédelmi szolgáltatók jóvoltából elrugaszkodunk a földtől, és megnézzük, hogy a hirdetések alapján mire képes ez a technika – összevetve a valósággal!

Forrás: pxhere.com

• (Akár vízállásos) talajállapottól függetlenül”…A belvizes területek kezelése az egyik legkedveltebb és leggyakoribb érv a drónok mellett. Korábban már volt erről szó, nyílt vízre TILOS növényvédő szert kijuttatni! Még drónról is! Más kérdés, hogy a sáros, felázott talajon természetesen kiváló lehetőség a légi/drónos növényvédelem.
• „Akár 90 %-os vízmegtakarítás” Ez így igaz! Szántóföldi permetezőgép esetében egy hektáron általában legalább 250 liter vízből készül permetlé, hagyományos légi mezőgazdasági munkavégzés esetében ez 50-60 liter, drónokkal pedig még kevesebb, 15-20-25 liter. Hogy ennek környezeti szempontból mekkora jelentősége van, azt mindenki eldöntheti maga.
• „95%-kal kevesebb permetező anyagot használunk fel” Azt az 5%-ot meg már minek kijuttatni? Nem több, mint nettó környezetszennyezés! Természetesen itt elírás történhetett, 5 % megtakarításra gondolhatott a hirdető, aminek szintén kérdéses a realitása! És ha egy hirdetés ilyen hibával megjelenhet, milyen lehet a mögötte nyújtott munka precizitása?!
• „50 %-kal kevesebb vegyszerhasználat”. Erről a kérdésről külön cikkben volt szó. Jelenleg nincs mód a növényvédő szer dózisának csökkentésére! Az 50 % jelenlegi ismereteink szerint irreális!
• „Precíziós gazdálkodás során alkalmazható”. Ez természetesen igaz, de hozzá kell tenni, hogy a (drónos) növényvédelemben ez még nem annyira előrehaladott, mint pl. a tápanyaggazdálkodásban. Nagyon pontos, előzetesen felvett adatokat igényel. Ezen adatok felvétele külön repülés során történik, ami jelentős költségnövelő tényező, és nem is biztos, hogy egy felvételezés elegendő. Bizonyára nagy jövő előtt áll a drónos precíziós (helyzetspecifikus) növényvédő szer kijuttatás, de ma még nem ez a leginkább meghatározó felhasználás.
• „A mezőgazdasági drón technológia nagy mértékben csökkenti a permetezéssel járó költségeket”. A költségeket korábban mér érintettük. A 2023-ban elérhető szolgáltatások árát megnézve a drónos kijuttatás ára nagyjából azonos szinten mozog, mint a repülőgépes/helikopteres légi növényvédelmi szolgáltatás, és drágább a földi géppel végzett (szántóföldi) szolgáltatásnál (lehetnek kivételes helyzetek).
• 10-15%-kal több terméshozam: a növényvédelem nem a terméshozamot emeli, hanem a károsítók miatti terméskiesés mértékét csökkenti. Egyébként vajon mitől lenne nagyobb a hozam a növényvédő szerek a drónos kijuttatása esetén, egy földi permetező géppel szemben?
• „Magasabb fedettséget biztosít, mint a földi gépek esetén” A tények ismeretében ez kissé (erősen) túlzó kijelentés!
• „Nincs közvetlen érintkezés a vegyszerrel, mert több száz méterre vagyunk a munkavégzéstől” Először is nem vegyszer, hanem növényvédő szer! Másodszor pedig: a növényvédelmi munka során a növényvédő szer okozta felhasználói kockázat az előkészítés (bekeverés, tankolás) során nagyobb, mint a kijuttatás során, ezt illett volna megtanulni a zöld könyves tanfolyamon! Ez a drónos munka során sem kerülhető el, sőt, arányaiban sokkal nagyobb munkát jelent, mint egy földi gép esetében! Egy kornak megfelelő, túlnyomásos fülkével rendelkező traktor kezelőjének érintkezése a permetlével kisebb valószínűséggel következik be, mint a tábla szélén álló drónpilóta esetében. De ha már itt tartunk, egy kérdés engedtessék meg: a növényvédelmi drónpilóták közül vajon hányan viselnek védőfelszerelést munka közben? És a permetlé előkészítők közül?
• 10 % taposási kár megtakarítható: ez azt jelenti, hogy egy hektáron 1000 m²-t tapos le a földi permetező. Egy 12 méteres szórókerettel rendelkező (tehát a kisebbek közül való) gép, nyomonként 50 cm taposással (tehát bőven) számolva 12 méterből 1 méter a taposás. Tehát egy viszonylag kis méretű gép esetében is jóval 10 % alatt vagyunk. A legnagyobb, 40 méteres szórókeret esetében pedig ez az érték akkor is 2,5%, ha kétszer 50 cm taposási kárt számolunk. Akkor még vegyük hozzá, hogy kapás kultúráknál a taposással okozott kár a tenyészidőszak legalább első felében kimerül a talaj tömörödésében, a növényzetet csak a tábla végi fordulóknál károsodik, akkor a taposással okozott kár bőven számolva sem haladja meg az 1 %-ot! És itt még citálhatnánk a művelőút kérdését, amelyet a műtrágyaszórás miatt nem tudunk megspórolni… Szóval a 10 % jól hangzik, de általában nem igaz!
• „Kerülje el a problémákat, amivel a gazdák évtizedek óta küzdenek: az egyenetlen permetezésből, vagy a túlzott vegyszerezésből adódó károkat” Nos, az egyenletes szóráskép nem éppen a drónok erőssége, szemben egy földi géppel. A „túlzott vegyszerezés” kérdését – értsen bármit is alatta a hirdető – pedig végképp nem a drónos kijuttatás fogja megoldani. Szántóföldi és ültetvény permetezők is rendelkeznek már olyan eszközökkel, amely foltkezelést tesznek lehetővé, felismerik a gyomnövényt, és csak oda juttatnak ki gyomirtót (ilyet a drón nem tud!) vagy elzárja a fúvókákat két fa között.
• És a végére egy hirdetés, ami mindent visz: „Mi repülünk, ezért nem tesszük tönkre a munkád gyümölcsét, nem gázoljuk le”. Ehhez nagyon nincs mit hozzátenni…!

Külön kell szólni az ilyen hirdetések szövegezéséről. „Deszikálás”, „gyomírtás” vagy „gombaölés” kifejezések egy hirdetésen belül! Persze, a növényvédelem nem szépirodalom, ahol a helyesírás alapvető fontosságú lenne. Ennek ellenére az a véleményem, hogy aki a hirdetésére nem igényes annyira, hogy ne ordítson róla a helyesírási hiba, attól mit várhatunk egy olyan tevékenység során, ahol a precizitás kiemelt jelentőséggel bír? Mennyire szakember az, aki „gombaölés”-t hirdet? Számomra a megfogalmazás már előre jelzi a másik fél szakmai felkészültségét.

Lehetne pozitív példát is találni? Igen lehet, bár nem gyakori! Hogy miért citálom ezeket a hirdetéseket? Az idézett hirdetések stílusa sajnos nagyon gyakori. Csúsztatások, túlzások, valótlanságok állítása előbb-utóbb olyan elvárásokat támaszt a drónos növényvédelemmel szemben, amelyeket az nem képes teljesíteni. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a köztudatban megváltozik a jelenlegi „jövő nagy lehetősége” kép, és csak „parasztvakítás”-nak fogják tartani, elengedve és nem kihasználva a valódi lehetőségeket!

Miért gondolom ezt? Azért, mert a hirdetéseket átnézve a drónos növényvédelmi szolgáltatók többségéről (hangsúlyozom, hogy az elém került hirdetésekről van szó!) olyan képet alakult ki bennem hogy ezek bizony inkább szólnak üzletről, mint szakszerű növényvédelmi szolgáltatásról!

Az éremnek azonban két oldala van, szerencsére az ismeretségi körömben olyan drónos növényvédelmi szolgáltatók is vannak, akiknek a tudását egyrészt csodálom, másrészt – bocsánat, de így igaz – irigylem! Szakmai felkészültségükre alapozva, több éves kísérletezés és verejtékes munka árán olyan tudás birtokába kerültek, amely segít megtalálni a drónos növényvédelem helyes útját.

És ha már itt tartunk, utolsó gondolatként engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljam az első magyar növényvédelmi drónpilótával készült interjút (Agroinform, 2023. június 29.) Ezúton is gratulálok neki a felkészültségéhez, szakmai tudásához és hozzáállásához és sok sikert kívánok a drónos munkavégzéséhez (is)!

agrotrend.hu / NAK