Rendezvények

Objektívan a permetező drónokról – Elsodródás

Az egyik leggyakoribb kérdés a permetező drónokkal kapcsolatban a permetlé elsodródása. Egyesek jelentős problémának tartják, mások szerint nem nagyobb, mint a földi gépek esetében.

A permetező drónok munkavégzése során történő elsodródás kockázata abból adódik, hogy a földi gépekhez viszonyítva jóval kevesebb permetlével kell ugyanolyan fedettséget biztosítani. Ez csak akkor lehetséges, ha kisebb cseppméretet alkalmazunk, ezzel együtt viszont a kisebb – és emiatt könnyebb – cseppek okán megnő az elsodródás kockázata. Ebbe a „képletbe” még illesszük be a drón rotorjai által keltett, lefelé – tehát a növényállomány belsejébe – irányuló légmozgást, ami viszont csökkenti az elsodródás kockázatát! A végeredményt meg kell mérni, így vonható le a megfelelő tanulság.

Forrás: pxhere.com

Az elmúlt évek hivatalos tapasztalatai (bejelentések) azt mutatják, hogy nincs drónos növényvédő szer kijuttatás, és nincs ebből fakadó elsodródás sem, néhány kivételtől eltekintve. A gyakorlati valóság azonban teljesen más: jelentős nagyságú területeket kezelnek drónról, és sajnos komoly elsodródások, illetve ebből fakadó káresemények következtek be.

Az elsodródások megítélése során figyelembe kell venni azt is, hogy nem minden esetben látunk látványos tüneteket. A gyomirtó szerek, az állományszárítók általában szembetűnő és riasztó képet mutatnak, a rovarölő és gombaölő szerek azonban „láthatatlanok” maradnak – de nem hatástalanok. Ugyanúgy kárt tesznek, csak éppen nem tudunk róla! Tehát nyugodtan tudomásul vehetjük, hogy van elsodródás, több is, mint gondolnánk! És mindezt számtalan mérés is alátámasztja!

Külön kell szólni az állományszárítás során történő elsodródásról. Ez a jelenség egy iskolapélda, mert nagyon látványos tüneteket produkál, így jól bemutatható az is, hogy milyen nagy távolságban is meg tud jelenni a kezelés helyétől. A tünetei felkeltik a lakosság és a média figyelmét, és negatív megítélés alá helyezik a növényvédelmet, illetve a légi kijuttatást. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy a látvány sokkal borzasztóbb, mint a valódi hatás, a morális következmények (a növényvédelem negatív megítélése) pedig legalább annyira ártalmasak, mint a környezeti vagy a gazdasági hatások.

Ugyanakkor az is igaz – sőt, a drónos permetezés többségében remélhetően így van – nem minden kezelést követ ilyen káresemény, tehát az okokat nem a technikában kell keresni, sokkal inkább az üzemeltetésben!

A légi növényvédelmi tevékenység – a permetező drónokra vonatkozóan is – szigorú, összetett és nem egyszerű a szabályozás, ide értve a képzési rendszert. Azért kell olyan sok ismeretet elsajátítani, hogy a drón irányítója helyesen mérje fel a környezeti és egyéb feltételeket, ismerje fel azt a helyzetet, amikor be kell avatkozni, tudja, hogyan kell beavatkozni szükség esetén, ezzel meg tudja előzni a káreseményeket.

Az elsodródások – és az azt menthetetlenül követő kártérítési kötelezettség – rámutatnak arra is, hogy nem véletlenül találták ki a biztosításokat. Csak emlékeztetőül: a drón üzemeltetője köteles felelősségbiztosítást kötni, és a növényvédelmi szakirányítónak is van lehetősége felelősségbiztosítást kötni. Egy-egy ilyen káresemény értéke sokszor meghaladja azt, amit egy átlag magánvagyonból meg lehetne téríteni, ezért nyilvánvaló érdek a biztosítás megléte. Természetesen a biztosító sem jótékonysági intézmény, ezért a biztosító helytállását követően – konstrukciótól függően – jó eséllyel megnő a biztosítási teher is. Mindez legyen elég motiváló tényező arra, hogy a legnagyobb tudás birtokában, a legnagyobb óvatossággal eljárva végezzük a (légi) növényvédelmi munkákat!

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés