Így hat a szárazság a talajművelésre és a fejtrágyázásra

A téli feltöltőcsapadék alapjaiban határozza meg a termés mennyiségét és minőségét, ezért mindig figyelik a gazdák, hogy a gyökérzetet elérje a nedvesség. Ennek az esélye idén nagyon kevés. A termelők általában február elejétől kezdik a fejtrágyázást a kalászosokban és a repcében, viszont az őszi kalászosokra kijuttatott fejtrágya hatása nagyon kérdéses, mert hiányzik hozzá a bemosó csapadék. Az eddig felhasznált nitrogén műtrágyák az előbb említett szárazság miatt nem voltak hatékonyak, pedig legalább 20-25 cm mélyre kellene lejutni a talajba a csapadéknak köszönhetően.

Drágább lesz a termelés, több műtrágyát kell kijuttatni. Így foglalta össze az eddigi mérleget Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja azzal összefüggésben, hogy már több hónapja nincs érdemi csapadék. Hozzátette: sok múlik azon, hogy milyen lesz a tavaszi időjárás, mert ha akkor is velünk marad a szárazság, akkor nincs miért bizakodni. A holding nyugati cégeinél novembertől januárig 24 milliméter csapadék hullott le, ami szinte mérhetetlen mennyiség, sőt majdnem sivatagi éghajlatról beszélhetünk. A déli országrészben ugyancsak ez alatt a három hónap alatt valamivel több csapadék esett.

A sok rossz hír ellenére az igazgatósági tag azt a tájékoztatást kapta a cégvezetőktől, hogy az éjszakai fagyoktól nem károsodtak a kalászosok.

Ha visszaemlékszünk a szeptemberre, akkor sok csapadék hullott, ezért az akkor elvetett növények jó állapotban voltak, de most nagy a vízhiány a földeken. A szakértő szerint az ilyenkor hangoztatott „víztakarékos talajműveléssel” csak akkor érdemes foglalkozni, ha van víz, ellenkező esetben nincs mivel takarékoskodni.

A szeptembertől kezdődő korai vetéseknél tehát jó volt a csapadékellátottság egészen október közepéig, onnantól kezdve csak szárazságról lehet beszélni, ezért aki addig nem vetett el, annak sokkal gyengébbek az állományai. Novembertől pedig már egyáltalán nem volt csapadék. Ez megnehezíti a talajművelést, a fejtrágyázást, a vetést, a gyomirtó szerek talajon keresztüli hatását.

Zimmermann István felhívta a figyelmet az öntözés szerepére is. -Ha a talaj és a levegő hőmérséklet engedi, akkor március elsejétől kezdve öntözünk. Addig pedig abban bízunk, hogy az előrejelzések szerint akár holnaptól eshet jelentősebb eső, ami ugyan az előző hónapok gondjait nem oldaná meg, de sokat segítene. Érdemben a két napig tartós 20-30 mm áztató eső segítene sokat.

Bár csapadék nem esett, de a tartós mínuszok jót tettek a gyümölcsösöknek. A kései kitavaszosodásnak örülnének most a termelők, mert jelenleg nem indult meg a nedvkeringés. Tavaly ilyenkor már piros bimbós állapotban voltak a dél-alföldi gyümölcsfák, sőt volt, ahol már kinyíltak a virágok is. Most azonban nyugalmi állapotban van a gyümölcsös, ezért a metszéshez még hideg az idő, tehát nincsenek elkésve a barack, az alma és a meggytermelők.

Az ország többi részében is jótékonyan hat a hideg a gyümölcsültetvényekre. A termelők is örülnek ennek az időjárásnak, mert a fáknak szüksége van a hideghatás eléréséhez, ami kell a rügyképződéshez és a virágzás megindulásához. Várhatóan kitolódik a hideg idő és emiatt nem lesz korai virágzás, mint tavaly, amikor az átlagos virágzási idő három héttel előbb érkezett az enyhe idő miatt. Ezt elsősorban az almafajták érezték meg, amelyek közül az októberben érők már szeptemberben megértek és nagy volt az elhullás mennyisége is.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu