Véget érhet a békés fürdőzés a Balatonon, ha így folytatódik (fotókkal)

Sosem tudhatod mit szabadítasz el!

– Megveszik a gyereknek a halat, a teknősbékát, azután az fogja magát és megnő. A szülők elengedik a legközelebbi tóban, vízfolyásban, hogy “jó helye lesz itt, a gyerek se sír, mégsem a vécén húzzuk le”…. Csak ezzel a Jóisten sem tudja, hogy mit szabadítanak el! – mondja a szakember.

– Ilyen állatokat soha ne eresszünk természetes vízbe!

Ez a vízfolyás (a Hévízi-tó elfolyója) is kapcsolatban áll a Kis-Balatonnal, az meg a Balatonnal. S ha valamit rosszul alakul hogyha elszabadul valami vírus, parazita vagy bármi más pillanatok alatt nehezen helyrehozható károkat tehetünk a balatoni halállományban. Ennek igazából nincsen túl nagy esélye, de sokszor olyan katasztrófák következnek be, ami kis apróságon múlik, amiről nem gondoljuk, hogy megtörténhet. Ésszel kell lenni, hogy mit engedhet meg magának az ember, de ebbe sokszor bele sem gondolnak.

Citromsügér. Forrás: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

– A ’90-es évek elején tömeges angolna pusztulások voltak a Balatonon, 100 tonna fölött volt az összelhullás, ami hatalmas károkat okozott a turizmusnak, mert gusztustalan, rohadó angolnákkal volt tele a part. Valaki illegálisan telepített angolnát, ami parazitával volt fertőzve és ettől a túlnépesített angolna állomány jelentős része elpusztult – ismertet egy riasztó példát Péter.

 
Mit csinálj, ha már nem szeretnéd az állatodat?

A legfontosabb vezérlőelv, hogy mérlegeljük, van-e szükség egyáltalán arra a bizonyos kis kedvencre. Mert sok esetben még a szülők sem tudják, hogy az állattartás mekkora felelősséggel jár. Megveszik az ilyen-olyan állatot és húsz perc múlva vagy egy-két nap után jönnek rá, hogy az büdös, kakil, zajol, tanítani kell. Sokan nem veszik figyelembe a vásárláskor, hogy egy állatnak bizony sokszor igen speciális igényei vannak. Ha már eldöntöttük, hogy valóban akarunk valamilyen kedvencet tartani, akkor mindenképpen nézzünk utána a kiválasztott állatnak. Vannak speciális webhelyek, a hol meg lehet tudni, hogy mekkorára is fog megnőni egy-egy akváriumi kedvenc, elfér-e majd egyáltalán a neki szánt helyen. Vagy meddig is él egyáltalán? Mert vannak bizonyos fajok, amik akár 20-30 évig, sőt tovább is velünk maradhatnak.

Malawi sügér. Forrás: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

Ha valóban szeretnél megszabadulni a megunt haladtól, vagy bármely kiskedvenctől inkább próbáld meg eladni, elajándékozni, vagy vidd vissza az állatkereskedésbe. De sose engedd szabadon.

Mert az biztosan kárt okoz. Legtöbbször magának az elengedett állatnak, mert az a természetes környezetbe kikerülve sokáig szenvedhet, mielőtt elpusztul. Bizonyos esetekben pedig a szabadon engedett kiskedvencek okoznak komoly károkat a környezetben, kipusztíthatnak más őshonos fajokat, és teljesen átalakíthatják, leronthatják a természetes élőhelyeket.

 
A gyorsan alakuló invázió oka az ember

Péter sok elkeserítő dolgot tapasztal.

– A kedvtelésből tartott állatok és növények kereskedelme manapság óriási üzlet. Tulajdonképpen bármilyen állatfaj beszerezhető legális, vagy illegális csatornákon. S így olyan állatok is Magyarországra kerülnek, amelyeknek nincs helyük a Kárpát-medencei ökoszisztémában. Ez a behozott állatnak sem jó, mert biztosan jobban érezné magát eredeti élőhelyén, de a helyi élővilágnak sem, mert a természetbe kikerülve negatív folyamatokat indíthatnak el. Az invázióknak egyébként sokáig az volt a legfőbb akadálya, hogy egyszerűen nem tudtak idekerülni azok az élőlények, amik most gondot okoznak.
De a globalizációval ez az akadály lényegében elhárult. Erre jó példa, az amurgéb nevű halfaj, ami itthon most az egyik legtöbb problémát okozza: a faj őshazája a kelet-ázsiai partoknál található, a faj néhány példányát innen vitte át Szentpétervárra egy akvarista, néhány év után kiszabadult egy kerti tóból természetes vizekbe és ezekből halastavakba került, az utóbbi egy évszázad alatt emberi segítséggel (halszállítmányokkal) terjed Európában, manapság már a Rajna vízrendszerében is előfordul. Emberi segítség nélkül esélye sem lett volna Oroszország egyik végéből a másikba jutnia. Sajnos ezen a területen nincsenek ellenségei, ezt a fajta klímát jól viseli, és úgy tűnik, hogy a vizeink megfelelőek számára, mert remekül tud szaporodni. Mert nem eszi meg semmi, ugyanis őshonos ellenségeit Kelet-Ázsiában hagyta. A populációja a területen exponenciálisan nő.

Amurgéb. Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

Az évezredek során itt Európában kialakult egy természetes rendszer a fajok között, amiben sosincs állandóság, aztán jönnek mindenféle inváziós fajok, amik ezt az egészet felforgatják. Ezekből sajnos egyre több van, mert a klíma melegedésével olyan állatoknak, növényeknek is van esélye életben maradni, aminek korábbannem lett volna lehetősége.

Például a jaguársügér, aminek hatalmas a szája, nagy fogakkal, és nincs ellensége. Az őshonos gerinctelen fajokat is kiirtja. Ami nem tud elmenekülni, azt megeszi.

Hibrid cuvée a négyzeten

A legtöbb a Hévízi elfolyóba elengedett akváriumi hal hibrid. Sokszor még genetikai vizsgálatokkal sem lehet biztosan meghatározni őket, mert valószínűleg már a szülő egyedek is hibridek voltak. S ezek is össze tudnak ívni egymással. Így aztán a hibrid hibridjének hibridje jöhetnek létre.

– Meg sem tudjuk mondani, hogy mi ez, s mik az ökológiai igényei. Lehet, hogy létrejön egy olyan hibrid, ami jobban tolerálja a hideg vizet, s akkor egyre lejjebb és lejjebb húzódnak a hűvösebb vizekbe. Bizonyos időszakokban már a Kis-Balatonból is kerültek elő egyedek. S akkora szelekciós nyomás lehet ezeken az állományokon, hogy elképzelhető, hogy létrejönnek egy olyan hibrid vonalak, amik aztán el tudnak indulni akár a Balaton felé is – mondja Takács Péter.

Hibrid. Forrás: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

 
Az ökoszisztéma a tét

– Ezek az állatok behúzódhatnak a növények közé, így fürdőzök nem nagyon találkoznak ilyen halakkal, de mivel ezeknek a hibrideknek egy része falánk ragadozó, nem kizárt, hogy idővel megjelenjenek a horgászok zsákmányában is.

Sajnos, jelenleg nem tudjuk megmondani, hogy ezek a hibridek milyen károkat okozhatnak a természetesvízi halállományainkban így mindenképpen célszerű figyelemmel kísérni esetleges térnyerésüket.

Tűzfejű sügér. Forrás: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

A természetes vizekből előkerülő idegenhonos fajok egyedeit tilos visszaereszteni.

Kérjük a horgászokat, hogy ha esetleg horogra kerül egy-egy ilyen egyed kíméletesen pusztítsák el (ha tudják, fagyasszák le), az állatot vagy annak fotóját pedig juttassák a BLKI-ba, és természetesen azt is írják meg, hogy mikor és hol fogták. A balatoni ökoszisztéma számára ez a leghasznosabb, amit tehetnek az inváziós fajokkal

— hívja fel a figyelmet a veszélyre a szakember.

Ezekkel a melegvizet kedvelő fajokkal annyi a szerencsénk, hogy egyelőre nem tudtak innen kiszabadulni, de az esély sajnos meg van rá. A legegyszerűbb, legolcsóbb és leghatékonyabb módja a probléma kezelésének, ha el sem engedik ezeket az állatokat!

agrotrend.hu / likebalaton.hu