Védett növény, mégis szükséges a gyérítése

A ritka védett vízinövény nagy múltra tekint vissza, a Tisza menti falvakban sokáig haszonnal aratták, jól jött az ínséges téli időszakban vagy a rétestésztába, hiszen nem ritkán lisztet készítettek terméséből magas keményítőtartalma miatt, noha a kenyérhez éppen ezért nem volt túl szerencsés használni.

Sulyommező. Forrás: Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft.

A Tisza-tó vonatkozásában ma leginkább a vízben oldott tápanyagok körforgásában van fontos szerepe, mely a növény- és halszaporulatra van hatással. Mégis gyérítik a növényt, évente 800 hektár területen. Hogy miért fontos a védett sulyom (Trapa natans) visszavágása, és pontosan hogyan befolyásolja Magyarország egyik legszebb vízi élővilágát, a Tisza-tó környezetét? Erre a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. biológusai válaszolnak.

„Valóban érdekes tény, hogy egy védetté nyilvánított növényt rendszeresen kaszálunk a túlszaporodás ellen. Ez sokakat meglep.

De a sulymot nem azért védi a törvény, mert olyan alacsony a populációja, hanem azért, mert Európa és Magyarország más területein a mocsarak lecsapolása miatt megszűntek a természetes élőhelyei, így ezekkel együtt a faj is eltűnt.

A Tisza-tó idézi meg leginkább a folyószabályozás előtti természetes körülményeket, ezért itt a megfelelő életfeltételek miatt képes volt elszaporodni” – mondja Papp Gábor a társaság ökológusa. A sulyomnak ideális élőhely a Tisza-tó tározótere, mivel a víz tápanyag-összetétele, a vízáramlási- és a medermorfológiai viszonyok sajátossága kedvez neki. A növény az öntésterületeket kedveli, és miután a Tisza-tavat tavasszal  felduzzasztja a vízügyi kezelő, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, majd ősszel újra 1 méterrel csökkenti a vízszintet, a sulyom számára tökéletes környezetet idéz. A növényi tápanyagban gazdag vízösszetétel is gyorsítja a szaporodást, ellentétben például a Balaton vizével.

Sávos kaszálás. Forrás: Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft.

Sávos kaszálás a túlszaporodás ellen

Rossz nyelvek szerint a sulyom olyan sok nehézséget okoz , hogy a védettségi státusz visszaszorítását emlegetik. A szakértők cáfolják ezt az állítást, elvégre a növény természetvédelmi területen található, tehát elképzelhetetlen, hogy szabályozás nélkül irtható legyen, illetve a környezet számára fontos gyérítésről a Sporthorgász Kft. gondoskodik meghatározott keretek között. „Úgynevezett sávos kaszálással daraboljuk fel a nagy kiterjedésű, összefüggő sulyommezőket, amit minden év május végétől július közepéig végzünk, mivel ilyenkor még gyengébb a növény, és a zsenge sulyom kaszálása könnyebb.

A munkát akkor kezdjük, amikor a fiatal növény fejlődő rozettája éppen felér a vízfelszínre és addig folytatjuk, amíg a szára annyira megvastagodik, hogy már nem lehet hatékonyan vágni. Az ilyenkor lekaszált növény gyorsan lebomlik, nem hoz termést, a tagolt sulyommezők pedig nemcsak élőhelyeket jelentenek a halak számára, hanem horgászhelyeket a horgászoknak, és közlekedő utakat is a vízi túrázóknak.

Ezzel is próbáljuk megelőzi, hogy a sulyom ellepje a tó jelentős részét. A gyérítés évente 800 hektáron történik, ami bár nagy terület, mégsem elég a növény terjeszkedésének megfékezéséhez, és így már nem is tűnik olyan soknak a kaszált felület” – ezt már Juhász Máté ökológus mondja, majd hozzáteszi, hogy a növényt – hagyományőrző jelleggel – újfent gyűjteni kezdték. „Nagyszüleim mesélték, hogyan szedték egykor a sulymot, többek között birkaszőrrel, amit összefogtak, és mint egy kötéllel, kihúzták a víz felszínén úszó növényt. Tehát egyfajta hálóként funkcionált a szőr, úgy húzták ki a partra, majd otthon a padláson szárították, hogy megőrizzék télre.

A magas keményítőtartalma külön érték, szomorú, hogy a növény felhasználása már nagyrészt a múlté. Ezért jó látni, hogy vannak, akik nem feledkeznek meg erről az alapanyagról.” A környékbeliek között akad olyan, aki csokoládét, süteményt, sőt pálinkát is készít a sulyomból. Íze enyhén kesernyés és édes, de egyik sem dominál. Gyakorlatilag leginkább a szelíd gesztenyére hasonlít.

 
Sulyom. Forrás: Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft.

Folyamatosak a kutatások

Az egyedülálló faj sajátossága, hogy évekig termőképes marad, még akkor is, ha idővel a víz aljára süllyed. A helyiek jól tudják, nem érdemes letenni a lábukat a Tisza-tóban, hiszen a sulyom termésének szúrós héja megkeserítené a fürdőzést. Éppen ezek, az iszapba lesüllyedt termések azok, amelyek képesek évek múlva is kicsírázni. Volt olyan év, hogy a tartósan magas tavaszi, nyár eleji árvíz miatt a csírázó növények nem kaptak elég fényt, képtelenek voltak felnőni és szaporodni, viszont az évek óta iszapban megbújó magok termőképessége miatt a rákövetkező évben ismét megjelent a növény.

Kaszált sávok a sulyomszőnyegen. Forrás: Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft.

„A halak kifejezetten szeretik, hogy a sulyom sűrű gyökerei és szárai védelmet adnak számukra, viszont, ha nem szabályoznánk a növényszaporulatot, akkor kifejezetten negatív hatással lenne a halállományra. Ma ismerünk olyan területet, ahol egyéb védett növényeket szorított ki a sulyom, ez rossz hatással van a halgazdálkodásra” – mondja Papp Gábor, végül hozzáteszi, mindennek ellenére nem cél a növény eltüntetése. Helyette inkább az élőhely halgazdálkodási szempontú fenntartásáról van szó, hiszen, az emberi beavatkozás miatt vált képessé ez a faj az elszaporodásra, hát most az emberi cselekvésnek kell ezt kordában tartania.

A mocsári- és hínárnövényzet térnyerésének leghatékonyabb módja mederkotrás lenne, mivel az évtizedek alatt felhalmozódott üledék kiváló táptalajt biztosít a növények számára. A halgazdálkodási hasznosító jelenleg a sulyom terjedésének dinamikáját vizsgálja az ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetével egy speciális drón segítségével. Mivel az idei aszály miatt 80 centimétert csökkent a Tisza-tó vízszintje, az idei kutatás alul múlta az elvárásokat, de prognosztizálhatóan éveken belül új ismeretekkel bővül a sulyomról összegyűjtött tudásunk.

agrotrend.hu / National Geographic, Vermes Nikolett