Fenntarthatóság

Innováció

Városi komposztálás: így a legegyszerűbb

Az utóbbi évtizedekben felgyorsult urbanizáció, a fogyasztói kereslet és kínálat növekedése egyre nagyobb mértékben növeli a keletkezett hulladék mennyiségét a településeken. Ennek kezelését fontos megoldani ipari méretekben és háztartási, lakóközösségi szinten egyaránt.

A hulladékkezelés fenntartható, környezetbarát módszere egyre több országban kiemelt feladat, így például Törökországban már a nemzeti stratégia része a hulladék újrahasznosítása, komposztálása, illetve az energiahasznosítás folyamatos vizsgálata is – írta a Növényvédőszer.hu. Számos kutatás folyik a biológiai hulladék csökkentésének, alternatív felhasználásának céljából is. Így például a konyhai hulladék és kerti hulladék trágyaként való hasznosításában vizsgálják a nehézfémtartalmat is a fenntartható hulladékgazdálkodás szempontjából. Az EU-országok esetében a szerves hulladékok begyűjtésére vonatkozó statisztikák az Eurostaton keresztül érhetők el; azonban számos európai országban a kerti hulladékot élelmiszer-hulladékkal keverve gyűjtik össze, ezért e két hulladékfrakcióra vonatkozó statisztikákat általában összesítik. A városi területekről származó zöldhulladék potenciálisan nagy mennyiségű, és igen alulhasznosított erőforrást jelent. A kerti hulladék és közterületi zöldhulladék biológiailag lebomló frakciói (a talaj kivételével), amelyek együttesen zöldhulladékot alkotnak, az Európai Hulladékkatalógusban a 200201 hulladékkóddal besoroltak.
 
"A kerti hulladék részben magáningatlanokon keletkezik, keletkezése és kezelése az egyes háztartások döntésétől függ. Ennek gyűjtése közvetlenül az ingatlanról lehetséges, akár szelektált zöldhulladékként, akár vegyes biohulladékként. A kerti hulladékot égetéssel is lehet ártalmatlanítani, de ez egy kevésbé fenntartható módszer".
 
A városi hulladékkezelés kutatásának fontos központja az Egyesült Királyság, ezért a kutatások és felmérések fő adatköre innen származik. Ezek az adatok bemutatják a városi, települési hulladékkezelés fontos mutatószámait és az esetleges további fejlődés lehetőségeit. Angliában és Walesben a háztartások körülbelül 90%-a rendelkezik valamilyen kertrésszel, és a kerti hulladék átlagosan a háztartási hulladék 21%-át teszi ki (tömeg alapján), ami magasabb, mint az átlagos konyhai hulladék mennyisége. Emiatt a kerti hulladék mennyiségileg a biológiailag lebomló települési hulladékáram meghatározó összetevője. A konyhai hulladékra vonatkozó becslések a háztartási hulladék keletkezési arányán és összetételén alapulnak, a zöldhulladékok esetében azonban a helyi hatóságok által kiosztott komposztzsákok száma, valamint a járdákon elhelyezett központi komposztládák által számítják az Egyesült Királyságban. Ez a megközelítés háztartásonként és naponta átlagosan 0,68 kg-ra becsült kerti hulladék keletkezési arányát mutatja.

A keletkező kerti hulladék felmérését nehezíti, hogy a zöldhulladék szezonálisan keletkezik, és a különböző kertészeti gyakorlatok is befolyásolják a becslés pontosságát. Ugyanis előfordulhat például, hogy egyes helyeken az ősszel lehullott leveleket összegyűjtik, máshol viszont meghagyják avarként tavaszig érintetlenül a sünöknek és más kisállatoknak.
 
Egy közvélemény kutatás témája 2020-ban a helyi háztartások szerves hulladékkezelése volt. Ennek alapján kiderült, hogy a háztartások többféle kerti hulladékártalmatlanítási módszert alkalmaznak, és jelentős különbségek vannak a városi és a vidéki háztartások között is. Vidéken és a nagyvárosokban egyaránt a járdamenti gyűjtőkben való gyűjtés volt a leggyakoribb választás. Ezt a módszert a háztartások körülbelül 80%-a alkalmazta, függetlenül azok elhelyezkedésétől (a vidéki háztartások 78,1%-a és a városi háztartások 83,1%-a).  A komposztálás és az égetés sokkal gyakoribb volt a vidéki lakosság körében. Összességében tehát a városi háztartások nagyobb mértékben támaszkodtak a hulladékgyűjtő hatóság által üzemeltetett szolgáltatásokra, míg a vidéki háztartások ezeket a szolgáltatásokat is igénybe vették, de jelentős mértékben alkalmazták az önellátási módszereket is.
 
 Az Egyesült Királyságban átlagosan 160 kg kerti hulladékkal csökkentik évente a hulladékgazdálkodási szervezetek gyűjtési rendszerének mennyiségét azok a háztartások, amelyek saját maguk komposztálnak. A kutatások beszámolnak arról is, hogy akik komposztálással foglalkoznak kertjükben, általában jómódúak, idősebbek, nagy kerttel rendelkeznek, és nagyobb érdeklődést mutatnak a kertészkedés iránt. Egy másik felmérés szerint pedig a komposztálással foglalkozók átlagosan 100 m2 területű kerttel rendelkeznek. A kerti hulladék házi komposztálása a kert méretének növekedésével gyakoribb volt.
 
A kutatási eredmények azt is mutatják, hogy jelentős különbség van a hulladékgazdálkodási szervezetek által begyűjtött kerti hulladék mennyisége és a keletkező kerti hulladék összmennyisége között. Ez a különbség különösen nagy a vidéki területeken, ahol a háztartások gyakran alkalmaznak önellátó kerti hulladékkezelési módszereket. Az otthoni komposztálás és a háztáji égetés egyaránt nagyon gyakori. A megkérdezett vidéki háztartások közül az önellátóan kezelt kerti hulladék 57%-át a háztartások komposztálták, 43%-át pedig elégették az ingatlanon.  Az otthoni komposztálás akár 50%-kal is csökkentheti a települési szerves hulladék mennyiségét Európában.
 
Az önellátó kerti hulladékgazdálkodást ösztönző hulladékgazdálkodási politika kialakításakor figyelembe kell venni, hogy a lakosság nagy része nem feltétlenül a fenntartható házi komposztálás mellett dönt. A háztáji égetés majdnem olyan gyakori a vidéki háztartásokban, mint az otthoni komposztálás. Szintén előfordul a hulladék szemétgyűjtőbe történő elhelyezése is. Az otthoni komposztálásban jelentős kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a városi területeken, de ennek eléréséhez a városi háztartások igényeihez igazodó programokat kell kidolgozni.
 
Az eredmények azt mutatják, hogy Angliában a háztartások átlagosan 0,79 kg kerti hulladékot termelnek naponta, azaz 288 kg évente. Ez egy főre vetítve évi 120 kg/főnek felel meg, aminek körülbelül 70%-a kerül be a hulladékgazdálkodási hatóságok begyűjtési rendszerébe. A vidéki háztartások a városi háztartásokhoz képest sokkal nagyobb arányban alkalmaznak önellátó kerti hulladékkezelési módszereket, mint például az otthoni komposztálás vagy a háztáji égetés. A keletkező kerti hulladék a falvakban kevesebb, mint fele kerül a hulladékgyűjtő szervezet által üzemeltetett ládákba, míg a városi háztartások erősen támaszkodnak ezekre a szolgáltatásokra.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu
 

 

 

Tovább olvasom

Az Év Agrárembere támogatók

 
Növényvédelem kategóriatámogató
Kwizda Agro Hungary Kft
Kertészet kategóriatámogató
Délalföldi Kertészek Szövetkezete
Vendéglátó partnerünk
La’ Róna Bisztró és Borbár
Szervező
Agrotrend Csoport Zrt.
Feldolgozó-élelmiszeripar kategóriatámogató
Master Good Kft.
Borászati partner
Koch Borászat Kft.
Erdőgazdálkodás kategóriatámogató
MEGOSZ
Partner
Magyar Növényvédelmi Szövetség
A közönségdíj támogatója
Agrármarketing Centrum
ÖKO gazdálkodás kategóriatámogató
Debreceni Egyetem
Főtámogató
Limagrain Hungária Kft.
A különdíj támogatója
Erste Bank Hungary Zrt.
Autós partner
WALLIS MOTOR PEST
Fiatal Gazda kategóriatámogató
Lidea Hungary Kft.
A Jövő Agrárszakembere kategóriatámogató
Mc’donalds
Szakmai partner
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Állattenyésztés kategóriatámogató
Bonafarm Zrt.
Agrárinnováció kategóriatámogató
Greenman Kft
Szakmai partner
Nyakas Farm
Szántóföldi növénytermesztés kategóriatámogató
Agro Masters Hungary Kft.
 
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés