Fenntarthatóság

Innováció

Teljesen megváltoztak a karácsonyi hagyományok az elmúlt 100 évben

Míg ma a legtöbb családban a szenteste az ünnepi vacsora ideje, ez nem mindig volt így. A hagyományok szerint ugyanis december 24-én egészen az éjféli mise végéig szigorú böjtöt tartottak, és csak kenyeret ettek, vizet ittak. Kovács János Venesz-díjas mesterszakáccsal idéztük fel szülőhelye, a Sárköz hagyományait, az étkezési szokásokat és azt, hogy milyen volt itt a karácsony a XIX. század végén.

Tolna megye Az alma, az aszalt gyümölcs, a dió, a méz elmaradhatatlan volt az ünnepi asztalról a Sárközben. Száz évvel ezelőtt más volt a karácsony, mint most. A hagyományok meghatározták az ünnepet, mely nem az ajándékokról, hanem az együtt töltött időről szólt. 

fotó: pxhere.com

– A gazdasági élet megjelent az ünnepi asztalon és az asztal alatt is. Vagyis kikészítették kis edényekben az asztalra a zabot, a búzát, a kukoricát, amit később az állatokkal etettek meg – mondta Kovács János Venesz-díjas mesterszakács. Ez a jelképes gesztus arról szólt, hogy egészségesek legyenek az állatok, és jól szaporodjanak. Az asztal alá kisebb mezőgazdasági szerszámokat tettek, hogy eredményes legyen a gazdálkodásuk. 

A katolikus közösségek karácsony szent estéjén böjti napot tartottak. Aszalt gyümölcsöt, mákos tésztát ettek. Diót, almát, mézet és mézbe mártott fokhagymát. Nem hiányzott az asztalról a dércsípte sütőtök sem, mely az akkori hiedelem szerint megvédett a torokgyíktól. 

Az ünnepi asztalnál az almát mindig annyi gerezdre szeletelték, ahányan körülülték, és amikor elfogyasztotta ki-ki a maga szeletét, akkor a többiekre gondolt. Ennek a szertartásnak az volt a lényege, ha a családtól év közben bárki távol kerülne, netán eltévedne, mindig visszataláljon a szeretteihez. Nem hiányzott régen az asztalról a kelt kalács sem, melyből később alakult ki a bejgli. 

A karácsonyra való készülődést András napja (november 30.) után kezdték el, ekkor sorra vágták le az egész évben hizlalt disznókat. A többség igyekezett ezt úgy időzíteni, hogy minél közelebb kerüljön ez az időszak a karácsonyhoz, már csak a hús miatt is. A mestergerendás épületekben borókaágból készített koszorút akasztottak fel, készültek a sütemények, melyek illata átjárta a lakást. Egészen a közelmúltig (1970-es évekig) nem nagyon volt divat az ajándékozás, illetve egyedül a keresztanya köszöntötte almával, dióval a gyerekeket. 

Hogy mi maradt meg a régi hagyományokból a mai Sárközben? Kovács János elmondta, a könnyebb ételek kultusza szentestére most is megmaradt, hiszen a halászlé, vagy harcsából, süllőből készült ételek viszonylag könnyűnek számítanak. A karácsonyi ebédet már a töltött káposzta határozza meg, sok helyen sütnek puly­kát is, de továbbra is divat a pörkölt és a baromfihúsból készült ételek. 

Karácsony napja előtt a népszokások célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével. Ekkor kerül sor a betlehemezésre is: ezt a játékot eredetileg templomokban, majd később házakhoz járva adták elő a gyerekek. Néhány faluban a szereplők – pásztorok, angyalok, Mária, József – ma is eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket. Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, amely január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez egyben a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepe is. 

Nyitottak vagyunk a változásokra

Nem csak a Sárközben, de az ország minden szegletében a múlt században még nem volt jellemző a fenyőfa állítása az ünnepekre. A mostani fenyőfák helyett csupán egy terebélyes águk került a szobába. Ezt is csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak. A szegényebbek rozmaring- vagy fagyöngyágat akasztottak a komód vagy kredenc fölé. A díszítésben is éles eltérések voltak, a szegényebbek csupán termésekkel, almával díszítették a „karácsonyfájukat”, míg a gazdagabbak saját készítésű szaloncukrot és más gyümölcsöt is akasztottak rá. 

Ahogy haladunk előre az időben, úgy változtak a szokásaink, veszünk át ételeket más nemzetektől. A dánoktól például a sült kacsát honosítottuk meg ünnepi ételként, angolszász vidékről érkezett a pulyka, a töltött libanyak a franciák kedvenc karácsonyi fogása. 

agrotrend.hu / teol.hu

Tovább olvasom

Az Év Agrárembere támogatók

 
Főtámogató
Limagrain Hungária Kft.
ÖKO gazdálkodás kategóriatámogató
Debreceni Egyetem
Kertészet kategóriatámogató
Délalföldi Kertészek Szövetkezete
Erdőgazdálkodás kategóriatámogató
MEGOSZ
Borászati partner
Koch Borászat Kft.
Állattenyésztés kategóriatámogató
Bonafarm Zrt.
Partner
Magyar Növényvédelmi Szövetség
Szakmai partner
Nyakas Farm
A közönségdíj támogatója
Agrármarketing Centrum
Fiatal Gazda kategóriatámogató
Lidea Hungary Kft.
Autós partner
WALLIS MOTOR PEST
A Jövő Agrárszakembere kategóriatámogató
Mc’donalds
Vendéglátó partnerünk
La’ Róna Bisztró és Borbár
A különdíj támogatója
Erste Bank Hungary Zrt.
Szakmai partner
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Agrárinnováció kategóriatámogató
Greenman Kft
Szántóföldi növénytermesztés kategóriatámogató
Agro Masters Hungary Kft.
Növényvédelem kategóriatámogató
Kwizda Agro Hungary Kft
Szervező
Agrotrend Csoport Zrt.
Feldolgozó-élelmiszeripar kategóriatámogató
Master Good Kft.
 
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés