Startup vállalkozás nyerte el a fődíjat rovarcsapda ötletével

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Start-Up Trambulin mentori programjának keretében tizenkét fenntarthatóság központú startup kapott szakmai támogatást, és egyikük egy nagy lépéssel közelebb kerülhetett egy tőkebefektetés lehetőségéhez is.

Tizenkét magyar, fenntarthatóság-központú vállalkozásnak a Kék Bolygó Alapítvány Start-Up Trambulin programja nyújtott segítő jobbot. A csapatok különböző területeket képviselnek, van közöttük hidropóniás növénytermesztő rendszert, egészséges ételautomatát és rovarcsapdát fejlesztő vállalkozás is – hangzott el az M1 Kék bolgyó című műsorában.

fotó: wikipedia (illusztráció)

„Több olyan cég keresi meg az alapítványunkat, amelyeknél azt látjuk, hogy vannak jól működő, piacképes ötletük a fenntarthatóság valamely területén, nagyon jó innovációs megoldást kínálnak bizonyos problémákra, viszont közülük sokan nem rendelkeznek azzal a megfelelő tudással, amivel kiléphetnének a termékükkel vagy szolgáltatásukkal a hazai vagy akár hosszabb távon a külföldi piacra – mondta Mészáros Szilvia, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kommunikációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője.

Hozzátette: „ezért szerettünk volna egy olyan programot felépíteni, a Trambulin programot, ami egy elrugaszkodási lehetőséget adhat ezeknek a cégeknek, és megkaphatják azt a fajta segítséget, ami a mindennapi ügyvitel, a cégépítés, a cégalapítás kapcsán segítséget nyújthat nekik.”

A programban részt vevők nyolc héten keresztül szakértők, mentorok segítségével fejlesztették tovább startup vállalkozásaikat.

„Ami rendkívül fontos volt, és egy elsődleges szempont volt a cégek kiválasztásakor, azon túl, hogy egy piacképes ötletet kellett bemutatniuk, hogy ennek az ötletnek komoly társadalmi és környezeti hatással kell bírnia már középtávon, és hosszú távon pedig mindenképpen” – emelte ki Mészáros Szilvia.

A Trambulin program fődíját a hormonális rovarcsapdákat fejlesztő Csalomon csapata kapta. Biológia kutatásuk egyedülálló, a piaci ismereteik azonban még nem teljesek.

„Elsősorban csalogató hatású illatanyagokat keresünk, és a mesterségesen, szintetikus módon előállított illatanyagokból készítünk csalit. Ezek hosszabb ideig, 4-6 hétig képesek csalogatni az adott kártevőfaj egyedeit” – magyarázta Imrei Zoltán, az MTA ATK Növényvédelmi Intézet alkalmazott kémiai ökológiai osztályának tudományos főmunkatársa.

A csalogatóanyag, mint egy jó parfüm, lépre, vagyis dobozba csalja a mit sem sejtő ízeltlábút. A láthatatlan kémiai anyag az „orruknál” fogva vezeti őket a vesztőhelyre. A begyűjtött rovarszám fontos információt jelent a környezettudatosan gazdálkodók számára.

Vagyis a korábbi menetrendszerű permetezés helyett a célzott, okszerű védekezésekre kell átállni. A feromonos rovarcsapda – más módszerekhez képest – csak azt a bizonyos kártevőt jelzi.

Kétszázegynéhány fajra kapható ár csapda, de van még azért a tartalékban néhány tucat, amelyre jó lenne, hogyha lenne, ezeken dolgozunk ma is – fogalmazott Tóth Miklós, az MTA ATK Növényvédelmi Intézet kutatóprofesszora.

Ahhoz azonban, hogy egy csapda hatásos legyen, és valós képet mutasson egy terület fertőzöttségéről, sok apró, de fontos részfeladatot kell elvégeznie a kutatónak. Például az illatanyagot ki kell szűrni a levegőből és analizálni kell, az azonosítás messze nem rutinfeladat. A Csalomon eddig 190 faj feromonját azonosította és készített rovarcsapdát.

A rovaroknál a feromon olyan kulcsinger, amely minden esetben kiváltja a megfelelő viselkedést. Nem úgy mint az embernél, ahol hangulati befolyásolást érhetnek el ezek az illatanyagok, de a végső döntést az agykéreg hozza a legtöbb esetben.

agrotrend.hu / hirado.hu