Röpképtelen rétisast mentettek Szalkszentmártonnál

Röpképtelen rétisast mentettek a napokban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai Szalkszentmárton térségében. A ragadozó madarat elfogása után a Kecskeméti Vadaskertbe vitték további ellátásra.

A Szalkszentmártoni Petőfi Vadásztársaság hivatásos vadásza, Jakab Attila vette észre a repülni képtelen rétisast Szalkszentmárton térségében. Minderről dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezetőnknek is beszámlt, aki ifj. Turny Zoltán gyepvédelmi tanácsadónkkal a helyszínre sietett, és sikerült elfogniuk a madarat (zsákba saját és kollégáink testi épségének védelme érdekében kellett helyezni, hogy vergődéssel ne okozzon sérülést saját magának és ne karmoljon). A nemzeti park munkatársai beszámolója szerint külső sérülés nem volt látható a sason, a szeme ép, a tekintete tiszta volt, de repülni nem tudott. Érdekesség, hogy a négy év körüli madár gyűrűt viselt, még 2020-ban a Fejér vármegyei Sárszentágota térségében jelölték meg. Dr. Pigniczki Csaba a Kecskeméti Vadaskertbe vitte további ellátásra – számolt be a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

A röpképtelen rétisast dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezetőnk szállította be a kecskeméti Vadaskertbe. Fotós: ifj. Turny Zoltán

Az elmúlt 15 évben folyamatosan növekedett a rétisas hazai állománya, mindez a szigorú védelmi intézkedéseknek köszönhető, az utóbbi pár évben már stabilan 300 pár felett van. A hazai állomány 10 százaléka, mintegy 30 pár él a Kiskunságban.

Mint írják, a fajt leginkább az élőhelyek elvesztése veszélyezteti, valamint érzékeny a zavarásra, különösen fészkelési időszakban. Általánosságban elmondható, hogy szándékos és véletlen mérgezéseknek is áldozatul eshetnek, illetve áramütés is gyakran okozza halálukat. A mérgezések felderítése, az áramütés elleni védekezés, az ismert fészkek védelme védőzónák kijelölésével és az apróvadvédelmi intézkedések mind hozzájárultak a sasok korábban igen aggasztó helyzetének javulásához.

A hazai rétisas párok egész évben a fészkük környékén tartózkodnak, a fiatalok pedig kóborolnak.

Télen több tartózkodik nálunk, mivel a Kárpát-medence a kedvező időjárás és a táplálékbőség miatt megfelelő telelőhely az északon élő példányoknak is.

A rétisas a legkorábban költő madarunk, március elején már a tojásokon ülnek. A kotlás időszakában a párok különösen érzékenyek a zavarásra. Rendszerint két tojásból áll egy fészekalj, a fiókák március végén – április elején kelnek ki.

A rétisas fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 millió forint.

agrotrend.hu / BAON / Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Hraskó István