Petíció indult a Balaton megmentéséért

Petíciót indít a balatoni ökoszisztéma megmentéséért a Nagy Tavak és Vizek, Élőhelyek Szövetsége. A Balatont fenyegető veszélyekről Kun Zoltán, a szövetség elnöke beszélt az InfoRádió Reggelinfó című műsorában.

A Balatont veszélyeztető három legfőbb veszélyforrás a klímaváltozás, a kihalási hullám, ami a biológiai sokféleség csökkenését jelenti, valamint a beépítések. Kun Zoltán tájékoztatása szerint a tó jelenlegi ökológiai állapota nem mondható rossznak – ebben a közelmúltban a Zöld Civil Országos Találkozó előadói is egyetértettek –, viszont

könnyen leromolhat, függően attól, hogy a vízszint, illetve a beépítések sorsa miként alakul a jövőben

– jelent meg az infostart.hu-n.

Fotó: ivabalk / Pixabay

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző klímamodellekből kiindulva nagy valószínűséggel a csapadék ugyan nem lesz kevesebb, de a rendelkezésre álló víz a mostani vízgazdálkodási tendenciák mellett csökkenhet. A csapadék ugyanis más ütemezésben fog érkezni, többször lesznek villámárvizek, amelyeket jellemzően elvezetnek, ahelyett, hogy visszatartanák annak érdekében, hogy a tavak vízszintjét kellő magasságban lehessen tartani.

Zlinszky András természetvédelmi biológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa pedig azt a kulcsüzenetet fogalmazta meg, hogy a vízszint lehet alacsonyabb, hiszen a Balaton – a Fertő- vagy a Velencei-tótól eltérően – viszonylag mély, ezért egy-két, de akár még tíz centi sem jelent akkora tragédiát, ráadásul az alacsonyabb vízszintnél az algásodásra is kisebb az esély – ismertette Kun Zoltán, szót ejtve a nádasok, a természetes partvonalak növekvő ütemű eltűnésére, noha ezeknek nagyon fontos szerepe van a tó biológiájában.

Petíciót indítanak a balatoni ökoszisztéma megmentéséért.

A petíció címzettjei az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a vízgazdálkodásért felelős Belügyminisztérium, és alapvetően négy dolgot kérnek tőlük:

Készüljön el az aktuális klímamodellek figyelembevételével a Balaton komplex vízpart-rehabilitációs szabályozása, ami az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe.
A megalapozó vizsgálat terjedjen ki a 2005–2023 közötti időszak döntéseinek – parti sáv beépítése, kikötőfejlesztések – a tó egészére gyakorolt hatásainak vizsgálatára.
A meglévő vizes élőhelyek megőrzése, helyreállítása és a vízmegtartás érdekében az állam éljen a kisajátítás lehetőségével, és az így megszerzett területeket rehabilitációra adja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésébe.
A balatoni vizes élőhelyek rehabilitációjára készüljön helyreállítási terv.

Arra a kérdésre, hogy van-e olyan forgatókönyv, ami alapján össze lehet egyeztetni a gazdasági-beruházási érdekeket a vizes élőhelyek megóvásával, a szakember úgy fogalmazott, hogy ez nagyon nehézkes. Szerinte meg kellene változtatni a közgazdasági szemléletet, és be kellene hozni a gondolkodásba az ökoszisztéma-szolgáltatások komplex vizsgálatát és hasznosítását. Tehát