Nem hód és nem patkány a hódpatkány – a nutria: egy tenyésztett állatból inváziós faj?

Az idegenek között egy újabb faj kezd meghonosodni hazánkban egyre nagyobb területen megjelenve, a nutria, más néven hódpatkány. A nutria őshazáját Dél-Amerika jelenti, Brazília, Argentína, Bolívia és Chile területén honos. Különlegesen tömött prémje hamar értékcikké vált, ezért néhány évszázad alatt az eredeti élőhelyéről csaknem teljesen kipusztították. A folyamatos kereslet növekedés érdekében számos országában a prémje mellett a húsáért is tenyésztésbe vonták, így Európában is. A XX. században nutria telepeket hoztak létre, Magyarországon is. Későbbiekben az állati szőrmék iránti érdeklődés csökkenése a nutriatenyészetek felszámolásához vezetett, aminek egyenes következménye volt, hogy néhány állat kikerült a természetes élőhelyekre. Hazánkban a zárt tenyészeteken túl elterjedt a szabad tartásos módszer, amelyek későbbi felhagyása ugyancsak kedvezett a nutriák természetes élőhelyekre történő kijutásához.

Fotó: Novák Adrienn

A nutria nagyobb termetű rágcsálók. A teljesen kifejlődött egyedek tömege elérheti a 8-12 kg-ot is. Testhossza a farok nélkül akár fél méter is lehet, amihez járul a 30-40 cm-es csupasz farok. Mint tipikus vízközeli élőhelyen megjelenő faj, kiválóan úszik, úszás közben teste viszonylag mélyen a vízbe merül, a hátvonalát és a fejét tartja fenn. Úszás közben kitűnnek nagy orrlyukai, amelyek a fej tetejének vonalán helyezkednek el. Hátsó lábujjai – amelyek hosszabbak az elülsőnél – között úszóhártya feszül. Hosszú farkával kiválóan kormányoz. Lekerekített füle és a szeme kicsi, a szájnyílás széleit fejlett bajuszszálak határolják. Metszőfogai erőteljesek, sötét narancsszínűek. Ezek mögött egy zárólebeny található, amik kettéosztják a szájüreget, ezzel lehetővé téve az állat víz alatti rágását is.

A nutria főleg szürkületkor és éjszaka aktív, leginkább a vízben mozog, ritkán hagyja el annak környékét. Ha veszélyt észlel, azonnal a víz alá bukik, ahol öt percet is képes eltölteni. Élhet párban, akár kolóniákban is. Védett, növényzettel fedett helyen nagyobb, kamrákban végződő lakóüregeket ásnak partoldalakba, töltésekbe, amiknek kijárata lehet a víz felett vagy alatt is. A nutria szapora állat, egy-egy alkalommal 5-9 utód fejletten, nyitott szemmel születik. Az ivarérett nőstények évente akár 2-3 alkalommal is fialhatnak. A fiatal állatok akár 4-5 hónapos korukra már ivarérettek lesznek.

Fotó: Novák Adrienn

A nutria táplálékát döntően lágyszárú vízinövények alkotják. Náddal, sással, egyéb vízparti növényekkel, és ezek gyökereivel, rizómáival táplálkozik. A növények víz alatti részeire tapadt csigákat és kagylókat, illetve néha halat is fogyaszt, ezzel állati eredetű fehérjéhez jutva. Jellemző rá az ürülékfogyasztás (koprofágia), valamint egyes kultúrnövények (pl.: kukorica) is táplálékát jelenthetik. Tapasztaltuk a Mosoni-Duna mellett létesített vadetetők, szórók rendszeres látogatását. Szívesen felveszi a szemes kukoricát, egy-egy szórón egy időben akár több példány is táplálkozott. Ha a vizes élőhelyének közelében termesztett növénykultúrát talál, néhány száz méterre eltávolodva a víztől akár ezekből is táplálkozhat.

Hazánkban már egy évtizede figyelték meg az első szabadon élő nutriákat, döntően a szigetközi folyóvizek (Mosoni-Duna, Lajta) mellől. A Szigetköz mellett híradások érkeztek a Zala folyó környéki terjeszkedéséről, valamint később a Mura, Kerka vidékéről, illetve az ország néhány további területéről. A legjelentősebb állományok jelenleg a Szigetközben élnek. Vélhető, hogy a szigetközi populáció talán Szlovákia déli területeiről vándorolt a szigetközi élőhelyekre a Duna mentén terjeszkedve.

Alkalmazkodóképességét jelzi, hogy akár városi parkok vizeibe is beköltözik. Kiváló példa erre Mosonmagyaróvár, ahol a Vár-tó környékén teljesen urbanizálódott példányok élnek, gyakorlatilag elvárva, hogy az ott sétálók etessék őket sárgarépával vagy egyéb zöldségekkel. Ugyancsak otthonos lett a tatai Öreg-tóban is.

Fotó: Dr. Juhász Lajos

Tekintve, hogy az országban egyre jelentősebb az eurázsiai hód állománya, felmerülhet a kérdés, hogy bármilyen konkurense lehet-e a nutria? Számos olyan élőhelyen tapasztaltuk előfordulásukat, ahol hódok is élnek. Vélhető, hogy a két hasonló területen megjelenő rágcsáló kevésbé zavarja egymást. A táplálékuk eltérő, hiszen a hód a fás szárú növényi részeket preferálja, míg a nutria döntően a lágyszárú vízinövényeket fogyasztja. A hód termetesebb, erőteljesebb állat, bármilyen, a két állat közötti konfliktusból győztesen kerülhet ki.

A nutriaállomány jelentős gyarapodása akár azt is jelentheti, hogy egy új vadfaj kerülhet a hazánkban vadászható apróvadfajok közé. Látható, hogy a nutria már az országban „gyökeret vert” és további terjeszkedése is várható. A faj vadászhatóvá tétele növelné a vadászati lehetőségeket, nem beszélve a nutriahús felhasználásának lehetőségeivel. A vadászati idénye egész évre javasolt, ahogy ez az Észak-Amerikából származó pézsmapocokra is vonatkozik. Utóbbi faj némileg visszaszorulóban van, helyét átveheti a nutria, amely se nem hód, se nem patkány, hanem egy lehetséges új vadfaj a hazai vadászati kínálatban!

Dr. Juhász Lajos – Novák Adrienn

Debreceni Egyetem MÉK, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

agrotrend.hu / Debreceni Egyetem