Mudik és társaik – Munkába álltak a gulya négylábú pásztorai

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság nemcsak a magyar szürke szarvasmarhák, a házi bivalyok és az őshonos juhfajták (cigáják és rackák), hanem a pásztorkutyák génállományának megőrzésében is fontos szerepet vállal – írják a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Igazgatóságunk gulyáinak, nyájainak őrzésében, terelésében, azaz a legeltetésben jelentős szerepet kapnak a pásztorkutyák. Néhány éve egy őshonos pásztorkutya-fajta, a mudi fajtafenntartásában is részt veszünk. Montág-pusztai Állattartótelepünkön például már jó néhány éve két mudi vesz részt a szürkemarhák legeltetésében. Fiatalon, héthónapos korukban kerültek hozzánk. Igazgatóságunk munkatársa tanította be őket, kiváló pásztorkutyák lettek belőlük. Nyár elején, amikor a borjúgulyát leválasztjuk, akkor ők is munkába állnak: a fiatal állatok mellett teljesítenek szolgálatot.

Fotó: kmnp.hu / Balla Tihamér

A mudi fajta viszonylag későn lett tudatos tenyésztésbe véve, előtte csak a munkaképessége játszott szelekciós szerepet. Terelőkutyának kiválóan alkalmas, de napjainkban népszerű családi, hobbikutyaként is, mert ragaszkodó, nagyon szereti a gazdáját, figyel rá, lesi a kívánságát. Energikus, nagy mozgásigényű kutya, nagyon tanulékony és kezelhető. Magyarországon tenyésztették ki, többféle színváltozata létezik: fehér, fekete, szürke, cirmos és vörös.

A régi pásztorok legkedvesebb kísérői a különböző, kis és nagytermetű pásztorkutyák voltak. A pásztorok számára a kutya ügyessége, munkavégzése, intelligenciája és bátorsága volt a legfontosabb, külsejük csak másodlagos szempontnak számított. A pusztában pásztorkodó őseink kutyái a kuvasz, a komondor, a puli, a pumi és a mudi voltak.

A Vásárhelyi–pusztán, az itteni tanyavilágban az emberek egymás között cserélték a jó kutyákat, de mára a tanyák és a bennük élő pásztoremberek kihalásával megszűnt a jó pásztorkutya nevelése is.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kardoskúton működő, Sóstói Állattartótelepén megtalálható magyar szürke szarvasmarha gulyát hat, a cigája és hortobágyi racka nyájakat pedig négy mudi kíséri minden nap.

A kutyák ösztönösen, kiskoruktól fogva az állatok mellett felnőve és az idősebb kutyáktól eltanulva végzik a terelést. A tanítás során hamar kiderül, hogy a kutya alkalmas lesz-e a terelő munkára, vagy sem. A pásztor szóval és intéssel adja kutyája tudtára, hogy mit kell elvégeznie. A kutya a terelés végzése közben többször vissza – visszanéz a gazdájára, munkájának helybenhagyását, illetőleg új utasítást várva.
mudik

agrotrend.hu / Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság