Mi lesz a természetvédelmi célokkal?

Elfogadta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely egyes agrártárgyú törvények technikai jellegű módosítása mellett – váratlan módon – a természetvédelem sarkalatos törvényekbe foglalt jogköreit is szűkíti. A kifejezetten természetvédelmi célból állami tulajdonba vett erdőterületek eddig kötelező módon a nemzeti park igazgatóságokhoz kerültek, hogy ott gazdasági érdekektől mentesen érvényesülhessenek a természet megőrzésének szempontjai – mostanáig.

fotó: pixnio.com

A költségvetés minden évben meghatározott összeget biztosít a nemzeti park igazgatóságok számára, hogy védett és védelemre szánt területeket vásároljanak. Eddig ez a gyakorlatban úgy történt, hogy az így megvásárolt területek az állam tulajdonába kerültek, és az adás-vételt bonyolító nemzeti parkok a területek vagyonkezelőivé váltak. "A törvénymódosítás következtében megtörténhet, hogy nemzeti parki kezdeményezésre, nemzeti parkok számára elkülönített forrásból, természetvédelmi indokkal állami tulajdonba kerül egy földterület, amit ezután azonban nem a nemzeti park igazgatóság kap meg vagyonkezelésbe, hanem egy profitorientált állami erdőgazdaság. Ez olyan, mintha megvásárolnánk egy házat, amit a szomszédunk kezd el használni" – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. A civil szervezet aggasztónak tartja, hogy újabb területek kerülhetnek az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésébe. A védett területeken zajló faanyagtermelés és az erdős tájakat mindenhol felszabdaló vágásterületek nemcsak az élővilág állapotát rontják, a természetjáró emberek érdekeit is sértik.

A védett állami erdők kb. 90%-a áll jelenleg az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésében, de jogszabály szerint a természetvédelmi kezelés ezeken a területeken is a nemzeti park igazgatóságok felelőssége, ami miatt rendszeresek a konfliktusok a két szervezetrendszer között. Hazánkban tizenhárom, közösségi jelentőségű természetes erdőtípus – különféle bükkösök, tölgyesek, ártéri erdők – található, melyből a legutolsó, 2019. évi országjelentés szerint hét rossz, öt pedig kedvezőtlen állapotban van. Az idős erdők mennyisége nagyon lecsökkent, és olyan kirívóan természetromboló fahasználat is jogszerűen megtörténhet védett területen, mint a Bükki Nemzeti Park közepén, a Tar-kő mellett néhány éve kivágott 180 éves erdő esete.

"A hazai erdők természetességi állapota sokkal rosszabb a lehetségesnél, és ennek okai visszavezethetők a hagyományos erdőgazdálkodás módszereihez. Abszurd, hogy még az olyan fokozottan védett területeken is lehet fát vágni, ahová a kirándulóknak sem szabad bemenni. Alig van ma Magyarországon olyan háborítatlan vadon, ahol nem folyik gazdasági tevékenység" – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője, aki az Agrárminisztérium Natura 2000 területekről szóló országjelentésére is hivatkozva a nagyarányú fakitermelést, a tarvágásokat, a holt- és odúkat tartalmazó fák eltávolítását, a természetes erdők átalakítását tartja a legfontosabb erdőgazdálkodáshoz köthető veszélyeztető tényezőnek erdeinkben. A WWF Magyarország álláspontja szerint az új törvény nem csak szakmai szempontokból aggályos. Az elfogadott szöveg a szervezet szerint két ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, ezért a köztársasági elnökhöz fordultak annak érdekében, hogy ne írja alá a törvényt.

"Azért fordultunk a köztársasági elnökhöz, mert úgy gondoljuk, hogy egy ilyen természetvédelmi visszalépésnek a klíma- és biodiverzitás válság közepén nincs helye a magyar jogrendszerben. Az erdők állapotának romlása mindannyiunk életminőségét veszélyezteti" – zárta gondolatait az igazgató.

A köztársasági elnöknek írt levél ide kattintva érhető el.

agrotrend.hu / ecolounge.hu