Megváltozhat minden, amit a világegyetemről tudunk: elképesztő felfedezést tett a NASA

A James Webb űrteleszkóp olyan felfedezést tett, ami alapjaiban véve írhatja át a világegyetemről alkotott elméleteinket.

Több olyan galaxist találtak, amelyek masszívak és fejlettek, annak ellenére, hogy mindössze 500-700 millió évvel az ősrobbanás után jöttek létre. A kozmológia jelenlegi modelljei alapján ezeknek az objektumoknak nem lenne szabad létezniük, fejlettségükre egyelőre nincsen magyarázat.

A James Webb által felfedezett hat galaxisForrás: NASA, ESA, CSA, I. Labbe/Swinburne University of Technology)

A felfedezés azt sugallja, hogy egy-két kulcsfontosságú lépés kimaradt az Univerzum fejlődésének megértésében.

Még soha nem figyeltünk meg ilyen hatalmas galaxisokat, ilyen korán az ősrobbanás után. A most felfedezett hat galaxis több mint 12 milliárd éves, mindössze 500-700 millió évvel az ősrobbanás után alakultak ki, és a Napunk tömegének akár 100 milliárdszorosát is elérhetik. Ez túl nagy ahhoz, hogy a jelenlegi modellek szerint is létezzenek. Ez a felfedezés megváltoztathatja a világegyetemünk legkorábbi galaxisainak kialakulásával kapcsolatos ismereteinket"
– magyarázta a Nature folyóiratban megjelent tanulmány jelentőségét Ivo Labbé, az ausztriai Swinburne Műszaki Egyetem munkatársa.

Az objektumokat a James Webb űrteleszkóp működésének kezdetén végzett megfigyelések során észlelték. A nagy teljesítményű űrteleszkóp infravörös tartományban vizsgálja az univerzumot, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy kiszúrja a fényt, amely évmilliárdokon át utazott, hogy eljusson hozzánk a korai világegyetemből.

Lehetetlen csillagvárosok

Kozmológiai modelljeink szerint az Univerzum a kezdeti időszakban még teljesen máshogy nézett ki. Először is, az ősrobbanás nyomán keletkezett forró részecskéknek eléggé le kellett hűlniük ahhoz, hogy atomokat hozzanak létre, és az adott térfogatot főként hidrogénnel és héliummal töltsék meg. Ebből a gázból kezdtek kialakulni az első csillagok és galaxisok, körülbelül 150 millió évvel az ősrobbanás után.

A most talált galaxisok tömege azonban túlságosan nagy, sehogy sem illenek a korai univerzumba.

Olyannyira nem, hogy a tudósok először mérési hibára gyanakodtak. Alaposan ellenőrizték az adatokat, és kiderült, hogy a tévedés lehetősége kizárt.

Így csak két dolog lehetséges:

vagy a kozmológiáról vagy a világegyetem korai időszakáról alkotott elképzeléseink hibásak.

Bármelyik eset áll fenn, gyökeresen megváltozhat minden, amit az univerzumról gondolunk.

Forrás: NurPhoto via AFP/Nicolas Economou/NurPhoto/Nicolas Economou

Lehet, hogy nem is galaxisokat látunk?

Természetesen az sem kizárható, hogy az objektumok valójában nem galaxisok, hanem másfajta képződmények. Lehetnek például olyan szupernehéz fekete lyukak, amilyeneket idáig még nem sikerült észlelni. Ebben az esetben sem lenne egyszerű dolga a szakembereknek, ugyanis ezeknek az objektumoknak a korai megjelenése is további magyarázatokra szorulna.

Forrás: Science Photo Library

A kutatók tovább vizsgálják a megfigyelt galaxisokat, hogy részletesebben feltárják természetüket, távolságukat és méretüket, de kémiai összetételükről is információkat akarnak szerezni.

agrotrend.hu / ORIGO