Már lehet szavazni az Év Rovarára

A három jelölt a homoki hernyóölődarázs, a közönséges temetőbogár és a szmirnai fülbemászó.

Bár elsőre egyik rovar neve és kinézete sem túl bizalomgerjesztő, mind nagyon érdekesek. Sőt, a Magyar Rovartani Társaság szerint „igazi mintaszülők”. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre, illetve a természetvédelem fontosságára.

A 12-22 mm-es, fekete-narancssárga színű, aranysárga szőrökkel büszkélkedő közönséges temetőbogár potrohgyűrűi lécének és szárnyfedői szegélyének összedörzsölésével ciripelő hangot ad ki. Nekrofág lárvái elhullott kisemlősökben vagy madarakban fejlődnek. Mivel ezeket a dögöket más állatok előszeretettel fogyasztják, ezért a temetőbogárnak nincs más választása, mint hogy elássa a hullát, erről kapta a nevét is. Előtte még jól bekeni a nyálával a tetemet, hogy valamennyire lassítsa a bomlást. Európában és Ázsiában elterjedt, hazánkban nagyon gyakori, erdős helyeken él. Elsősorban éjszaka lehet látni, márciustól októberig.

Fotó: Károlyi Balázs

A karcsú testű homoki hernyóölődarázs a fullánkos hártyásszárnyúak közé tartozik, és 1,5-2,5 cm-esre nő meg. Teste fekete, középen egy vöröses résszel. A nőstény ivadékbölcsőket készít: homokos talajba alagutat kapar, a végén egy kamrával, ahová egy mozgásképtelenné tett hernyót helyez. Az állat oldalára petét rak, majd lezárja az ivadékbölcső bejáratát. A kikelt lárva a hernyóból táplálkozik – néhányszor a nőstény beles hozzá, nincs-e szüksége újabb hernyóra. A gondos anyuka egyszerre 3-4 ilyen bölcsőt felügyel. A lárva végül gubót sző, bebábozódik, és felnőtt darázsként kaparja magát a felszínre. Magyarországon homokos talajú, napsütötte helyeken találkozhatunk homoki hernyóölődarázzsal.

Fotó: Pintér Balázs

A szmirnai fülbemászó a közönséges fülbemászó nagyobb (20-28 mm-es) rokona, ami egyre gyakrabban kerül szem elé. A mai napig nem tudjuk, hogy a faj őshonos-e Magyarországon. Az északkeleti országrész kivételével minden tájegységben megtalálható. A legfeltűnőbb rajta az úgynevezett fogókészülék a potroh végén, ami a hímeknél ívelt, a nőstényeknél rövidebb, egyenesebb. A fülbemászók nőstényei szintén mintaanyáknak számítanak a rovarvilágban. Egy védett helyen építenek fészket, oda helyezik a petéket, őrzik, tisztogatják, biztosítják számukra a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat. A lárvákat egy-két hétig tovább gondozzák, etetik.