Magyarország 2050-re klímasemleges ország szeretne lenni

Magyarország 2050-re nettó klímasemleges ország szeretne lenni, ami azt jelenti, hogy nem bocsát ki több szén-dioxidot, mint amennyit az erdői el tudnak nyelni – hangsúlyozta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára kedden a Portfolió Sustainable World 2021 konferencián.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a kormány nemrégiben elfogadta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát, amelyben különböző lehetőségeket vizsgálnak arra vonatkozóan, hogyan lehet a törvényben is rögzített klímasemlegességet 2050-re elérni.

fotó: pixabay.com

Steiner Attila rámutatott, hogy a zöldátmenet gazdaságilag is megtérülő stratégia, és fontosnak nevezte, hogy mindez társadalmi támogatottsággal valósuljon meg.

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia egyebek közt vizsgálja a korai cselekvés, illetve a halasztott cselekvés lehetőségét – mondta, hozzátéve, hogy mindkét esetben a célszámot el lehet érni.

Példaként említette, hogy a korai cselekvés esetében nagyobb beruházást kellene végrehajtani hamarabb bevezetésre kerülő, és emiatt drágább technológiák mentén, viszont tíz év alatt jelentős költségmegtakarítást lehetne vele elérni.

Ismertette, hogy a 2019. évi legutolsó hivatalos adatok alapján Magyarország 32 százalékkal csökkentette az 1990-es referenciaévhez képest a szén-dioxid-kibocsátását.

Megjegyezte, nagy a szórás az Európai Unión belül a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének teljesítésében, élen jár Észtország, Litvánia és Lettország, míg Magyarország az első egyharmadban van a 32 százalékkal.

Az államtitkár eredménynek nevezte, hogy Magyarországon sikerült szétválasztani a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a gazdasági növekedés pályáját, a 32 százalékos kibocsátás-mérséklést jelentős gazdasági bővülés mellett érte el az ország.

A zöldátmenet finanszírozásával kapcsolatban Steiner Attila elmondta, Magyarország eddig már három zöldkötvényt bocsátott ki jelentős túljegyzés mellett, a zöld államkötvény programot szeretnék folytatni, és az így befolyt bevételeket zöldprojektekre fordítani. Ezen kívül még egyéb pénzpiaci forrásokat is szeretnének bevonni, továbbá hazai költségvetésből és uniós forrásokból is jelentős összegeket terveznek erre a célra felhasználni.

agrotrend.hu / MTI