Madarak ezreit vonzza a vízborította Baksi-puszta

Beváltják a várakozásokat a vízmegtartás és vízkormányzás érdekében tavaly végzett beavatkozások a Baksi-pusztán: február 3. óta közel 100 hektárt öntött el a víz a zsilipek szabályozásával, ennek köszönhetően pedig a korábbi évekhez képest már most sokkal nagyobb a madármozgás, rengeteg nyári lúd, nagy lilik, tőkés réce, csörgő réce és bíbic érkezett a pusztára.

Drónfotó: Puskás József

Tavaly október végén történt meg a műszaki átadás a Baksi-puszta vízviszonyainak javítását célzó, Európai Unió által finanszírozott LIFE-projektben. A kiemelt jelentőségű madárélőhely területén töltéseket erősítettünk meg, zsilipeket építettünk és csatornát számoltunk fel, mindezt a vízmegtartás és vízkormányzás érdekében.

Nemzetközi jelentőségű vizes élőhely

A Baksi-puszta az Alsó-Tisza-völgy és a Homokhátság peremzónáján, Csongrád-Csanád vármegyében, öt település – Baks, Csanytelek, Ópusztaszer, Pusztaszer és Tömörkény – külterületén helyezkedik el. Teljes egészében lefedi a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, így országos védettséget élvez és a Natura 2000 hatálya alá is tartozik. Egy része a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, a vonuló madarak rendkívül fontos állomása. Tavasszal elsősorban partimadarak – főleg godák, cankók – alkotnak itt nagy csapatokat, míg ősszel a vadludak és a darvak a jellemzőek. Fészkelő- és táplálkozóhelyként is jelentős, rendszeres vendég többek között a gólyatöcs, a gulipán, a nagy goda és a cigányréce.
Egy része a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, a vonuló madarak rendkívül fontos állomása

A Baksi-puszta egy része a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, a vonuló madarak rendkívül fontos állomása, itt található a Büdös-szék is (drónfotó: Puskás József)

A Baksi-pusztán háborítatlanul megmaradt, jó állapotú szikes- és löszgyepek, valamint közéjük ékelődő kisebb kiterjedésű szikes mocsarak, nádasok, ritkás, ligetes facsoportok találhatóak. A térségre is jellemző a Duna-Tisza közén erőteljesen jelentkező talajvízszint-süllyedés, amely maga után vonja a felszíni vizek kiterjedésének és a vízborítottság hosszának csökkenését is, ami természetvédelmi szempontból is kedvezőtlen jelenség. A Baksi-puszta nyílt vizű tómedreiben több okból is elsődleges fontosságú a víz megőrzése: a tavak szikes jellegének megtartását szolgáló sófelhalmozódási folyamatok hatékony működése miatt, valamint a környező területek növényvilága, és a hozzájuk kötődő állatvilág érdekében.

Beavatkozások a hosszú távú élőhelymegőrzés jegyében

Az emberi beavatkozásra visszavezethető káros hatásokat ezen a helyszínen is mesterséges beavatkozásokkal tudjuk mérsékelni. Erre nyílt tavaly lehetőség a Baksi-pusztán a pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzését célzó LIFE IP GRASSLAND-HU projekt keretében.

A Baksi-puszta vizeinek szabályozására épült Büdös-széki főcsatorna a terület védetté nyilvánítása óta már nem vezeti el a vizeket. Viszont a vele összeköttetésben lévő számos kisebb csatornával együtt – megfelelő vízkormányzás esetén – alkalmas a napjainkban vízhiányossá vált medrek vízpótlására.

Számos kisebb-nagyobb kiöntés alakult ki a Baksi-pusztán (drónfotó: Puskás József)

Ezen elképzelés jegyében kezdtünk neki a LIFE IP GRASSLAND-HU munkálatainak. A kivitelező cég munkatársai a Büdös-széki csatornában 5,7 kilométer hosszan a fél mederszelvényre kiterjedő kotrást végeztek, emellett két meglévő, jó állapotban lévő átereszt kézi erővel tisztítottak meg. 450 méter hosszan pedig egy tájsebként jelenlévő, használaton kívüli csatorna betemetése is megtörtént. A projekt során hat zsilip épült újjá, és egy teljesen új zsilip is készült a Büdös-széki főcsatornába becsatlakozó Vesszősi-csatorna torkolatánál. Ennek segítségével egyrészt visszatartható a víz a Vesszős-székben, másrészt ugyanezen a részen a töltés javítása is lezajlott, így a Vesszős-szék függetleníthető a Büdös-széki csatornától, ami vízkészlet-gazdálkodási és vízminőség-védelmi szempontból is indokolt lehet.

Közel 100 hektárt öntött el eddig a víz

A megépült műtárgyak kezelését, karbantartását – a vízügyi kezelő Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal közösen kidolgozott üzemrend alapján – a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Pataki Zsolt végzi. Az elmúlt hetek esőzései nyomán február eleje óta lehetőség nyílik tapasztalatokat gyűjteni, miként működik a vízkormányzás a Baksi-pusztán. A vízpótlás a Dong-éri főcsatorna felől történik, ezen keresztül érkezik a víz a Büdös-széki főcsatornába. Aa Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Pataki Zsolt február 3-a óta minden nap végigjárja a pusztát, méri az egyes helyszíneken a vízszintet és szükség esetén nyitja-zárja a zsilipeket.

Az eddigiek alapján az már megállapítható a próbaüzemből, hogy a tavaly elvégzett beavatkozások beváltják az előzetes várakozásokat. A víz már a Vesszős-székig is eljutott és azt is jelentős mértékben feltöltötte, emellett a főcsatorna mentén is jópár helyen, az ősi Dong-ér egykori medrében is vannak már kisebb-nagyobb kiöntések. Régóta nem látott nagyságú területet, közel 100 hektárt fed most víz a Baksi-pusztán a vadludak, récék nagy örömére: a madarak több ezres számban lehetnek most itt jelen.

Nyári ludak és nagy lilikek népes csapatai figyelhetők meg (fotó: Hraskó István)