Lebomló műanyagok: több oldalról támadnak a magyar kutatók

A Bay Zoltán Kutatóintézet csaknem 30 éve foglalkozik alkalmazott, más néven ipari kutatással: hozzávetőleg 150-160 munkatársuk folytat különböző területeken olyan kutatásokat, amelyek a piacon lévő vállalatok számára fontosak és az ő fejlesztéseiket támogatják – ismertette Grasselli Norbert, hozzátéve, hogy jó pár éve a műanyagok témájával is foglalkoznak, például fröccsöntés szimulációval.

Fotó: MTI / Mónus Márton

Ebben az évben, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFIH) elnyert, nagyjából kétmilliárd forint értékű támogatás lehetőséget biztosít számukra, hogy kialakítsanak egy új polimer kutatóközpontot, ahová csokorba gyűjthetik a kutatásaikat, amelyek eddig az egyes divíziókban külön-külön voltak – mondta az intézet ügyvezetője. Fő céljuk egy biológiailag lebomló polimer létrehozása.

A szakember megjegyezte: ilyenek már léteznek a nemzetközi piacon, de ezek legtöbbje élelmezési célra is használható növényből (például kukorica) származik. Ezek létrehozásakor a lényeg az volt, hogy ne kőolajból állítsák elő a polimereket, így kerültek előtérbe a növények. A Bay Zoltán Kutatóintézet feltett szándéka viszont, hogy ne élelmezési célú növényekből, hanem

mezőgazdasági hulladékból, esetleg háztartási zöld hulladékból állítson elő biológiailag lebomló polimereket,

amiket aztán a hagyományos fröccsöntő gépekben átalakítás nélkül lehet használni.

„A cél, hogy ne kelljen még drága átalakításokat végezni a gépsorokon” – jegyezte meg Grasselli Norbert.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor 2024 végére eljutnak oda, hogy már egy receptúrát tudnak adni a biopolimer előállítására, szeretnék bevonni az érintett ipari szereplőket, vállalatokat is, hogy 2025-re egy olyan polimer álljon rendelkezésre, ami pontosan megfelel az ő igényeiknek.

Még nem dőlt el, hogy milyen irányba mennek, csak vannak lehetséges utak – mondta a kutatóintézet ügyvezetője. Mint fogalmazott, több oldalról „támadják meg” a polimeres területet: nemcsak az alapanyag – a monomerek és a polimerek – előállításával foglalkoznak, hanem az ipari, akár lakossági célra legyártott és felhasznált műanyagok visszagyűjtésével és újrafelhasználásával is.

Utóbbiakkal kapcsolatban azért vannak kihívások például az ételes dobozok esetében, amelyek élelmiszer-maradékkal szennyezettek, ezáltal nagyon nehezen felhasználhatók, hiszen egészségügyi kockázatot is jelenthetnek – magyarázta.

A Bay Zoltán Kutatóintézet a fenti területek vizsgálatán túl külön hangsúlyt fektet az oktatásra is, ahol mind az iparági, mind a lakossági szereplőket kívánja edukálni arra, hogy hogyan is kell bánni egy műanyaggal, hogyan kell visszagyűjteni, mit melyik kukába kell dobni, mit jelent az, ha valamire rá van írva, hogy biológiailag lebomló.

agrotrend.hu / Infostart-InfoRádió, Kalapos Mihály