Klímakutató: vészesen közel egyre több billenőpont

Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának (IPCC) jelentése szerint az emberi tevékenység minden korábbinál erőteljesebben idézi elő a klímaváltozást, amely visszafordíthatatlanná vált, a globális felmelegedés már a Föld minden lakott részén szélsőséges időjárási körülményeket idéz elő. A testület alelnöke szerint ugyanakkor még sokat tehet az emberiség a negatív folyamatok mérsékléséért és megállításáért.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató az InfoRádiónak nyilatkozva kifejtette: a civilizációk kialakulásági, hosszú időn keresztül a Föld hőmérséklete nagyon stabil volt, olyannyira, hogy igazából ennek köszönhető, hogy ennyire kivirágozhattak a civilizációk. Ehhez képest az emberiség mára 1,1 Celsius-fokkal felmelegítette az éghajlatot, kibillentve azt az említett stabil helyzetéből, ilyen szempontból tehát már elmúlt az úgynevezett utolsó óra – fogalmazott az IPCC alelnöke, hozzátéve: az azonban nagyon nem mindegy, hogy mennyire tekerjük vissza a geológiai órát, és hogy milyen helyzetbe kormányozzuk vissza a klímát ahhoz képest, amiben civilizációk, akár az emberszabásúak léteztek, hiszen momentán ez történik.

„Sok szempontból már most körülbelül 2 millió évvel visszatekertük a geológiai órát, de a legtöbb klímaindikátor szempontjából is 2 ezer évvel.” Magyarán, a fejlett világ még soha nem látott a mostanihoz hasonló klímát. Ugyanakkor még nagyon sokat tehetünk – ismételte meg Ürge-Vorsatz Diána –, hiszen nem mindegy, hogy a felmelegedés megáll másfél–két Celsiusnál, vagy esetleg fölmegy 5-6-7 fokra.

Fotó: MTI

Az ENSZ bizottságának jelentése első ízben nagy fektetett nagy hangsúlyt az úgynevezett billenőpontokra – folytatta a klímakutató –, vagyis az olyan eseményekre, melyek során a folyamatok már olyan mód erősítik önmagukat, hogy már képtelenség visszaállítani az eredeti állapotot, így egy más állapotba torkollnak. Ürge-Vorsatz Diána példaként említette az tengeri áramlatokat, amik, hogyha összeomlanak, nagyon jelentős hatással lehetnek az egész Föld éghajlatára és időjárására. Ahogyan mondjuk az is, ha a grönlandi jégtakaró instabillá válik és belecsúszik a tengerbe, vagy elolvad, mert az önmagában 7 méterrel emelné meg a tengerek szintjét. A szakember megjegyezte, a jelentésük szerint az a tengeri áramlat, amelynek a Golf-áramlat is a része, nem valószínű, hogy ebben a században instabillá válna és összeomlana, viszont azóta, hogy befejezték az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, megjelent egy cikk a Nature című neves folyóiratban, ami a legújabb adatokból és megfigyelésekből azt mutatja, hogy mégis nagyon közel lehet a billenőpont, ennek tükrében pedig a kormányközi testület is bizonytalanabb az említett előrejelzését illetően.

Tehát az látható, hogy egyre több billenőponthoz vagyunk egyre közelebb, fogalmazott az InfoRádióban a szakember, úgy mint az amazonasi esőerőknek a kiszáradás és élsivatagódása, legalábbis elszavannásodása, vagy a nyugat-antarktiszi jégnek az elolvadása, a szibériai, illetve általában az állandóan fagyott táljában lévő metán kiszabadulása, és az ennek hatására bekövetkező éghajlatváltozás.

Ürge-Vorsatz Diána a fenti folyamatok megelőzése érdekében azt tartaná a legfontosabbnak, hogy az olajat, a gázt és a szenet a földben tartva, leszokjunk a fosszilis tüzelőanyagok használatáról, helyette pedig megújuló energiaforrásokból elégítenénk ki az energiaigényeket. Mindezt pedig csak úgy lehet megcsinálni, ha ezzel párhuzamosan nagyon jelentősen növeljünk az energiahatékonyságot, általánosságba átgondolva az energiafelhasználást.

Példaként említtette, hogy nem kellene minden nap bejárni a munkahelyre és a közlekedés során kipufogni a benzin, mikor a digitális megoldásokkal otthonról is elérhetők a munkahelyi célok. „Csak így fogjuk tudni megoldani az éghajlatváltozást” – hangsúlyozta, hozzátéve: ezzel párhuzamosan, hogy nagyon alacsonyan, másfél foknál ne magasabban tartsuk a Föld átlaghőmérsékletének az emelkedését.

A jelentés kimondja azt is, hogy nagyon fontos, hogy a metánkibocsátásokat is gyorsan és erőteljesen kellene csökkenteni, amiket már nehezebb, hiszen mindezért a mezőgazdaság az első számú felelős – tette hozzá a klímakutató.

Nem kérdés?

Ürge-Vorsatz Diána egyebek mellett arra is kitért az InfoRádiónak nyilatkozva, hogy nem lehet kérdés, hogy 2050-re elérhető-e a karbonsemlegesség, mert jelenleg nincs más választása az emberiségnek. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának alelnöke úgy véli, hogy bizonyos szinten a környezetbarát technológiákra való átállás költségei, a fogyasztókat is érintő áremelkedés, illetve a klímaváltozás okozta szélesőségek és élhetetlen életkörülmények között kell választani.

agrotrend.hu / Infostart