Fenntarthatóság
Innováció
A monogám madárfajoknál a csalfaság és a hosszabb távollét miatt gyakori a válás
A romantikus, és a közismertebb ornitológiai szakirodalomban sem cáfolt alapvetés szerint a költöző madarak egy életre szólóan választanak párt maguknak. Vajna Tamás ír erről cikkében a Qubit.hu-n.
A legújabb viselkedésbiológiai kutatások azonban már bizonyították, hogy a monogámnak tartott fajoknál is létezik az emberihez hasonló válás etológiai jelensége. Eddig azonban még senki sem talált magyarázatot arra, miért is választanak maguknak új párt a korábban több költési szezonban is sikeresen együtt fészkelő egészséges ivarérett egyedek. A válasszal a németországi Max Planck Intézet kutatói álltak elő nemrégiben – írja a brit Guardian.
A neves Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szokatlan viselkedést a hímek promiszkuitása, illetve a párok költési időszakon kívüli hosszú ideig tartó különélése váltja ki a madarakból. A kutatók 186 faj szokásainak részletes összehasonlító elemzése után jutottak erre az elsőre kétségtelenül antropomorfizálásnak tűnő megállapításra.
A fészeképítéshez sarat gyűjtő molnárfecskék (Delichon urbicum). Fotó: Wikipédia
A párválasztási stratégiák mellett a vándorlás során megtett távolságokat, az ehhez szükséges időtartamot, valamint az adott faj mortalitási statisztikáit,a fajok közötti rokonsági viszonyokat, valamint a tojók és a hímek promiszkuitási hajlandóságát külön-külön is vizsgáló analízis meglepő eredményekre vezetett. Kiderült, hogy a hímek promiszkuitása és a vándorlás távolsága korrelált csak pozitívan a a fajt jellemző válási rátával.
A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy a válás olyan kevert stratégia, amelyet a párok közötti egyedi viselkedési mintázata és a környezeti stressz mértéke határoz meg. Az eredmények azt sugallják, hogy a madaraknál a válás nem egyszerűen az egyed fittségének növelését célzó stratégia, vagy az ökológiai tényezőkre, például a vándorlásra adott válasz, hanem egyszerre mindkettő hatással lehet rá. Mint a Guardiannek fogalmaztak: a válási viselkedés teszi lehetővé azt is, hogy a tojók és a hímek a költőhelyeikre megérkezve akkor is szaporodni tudjanak, ha korábbi párjuk útközben elhullott.
agrotrend.hu / Qubit. – Vajna Tamás