Kirepültek az erdei fülesbaglyok fiókái

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén a vércséknek kihelyezett, „C” típusú madárodúkban rendszeresen költenek erdei fülesbaglyok is.

Magyarországon az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj. Főként fasorokkal, erdősávokkal, csenderesekkel tagolt pusztai, szántóföldi területeken találkozhatunk vele. Az utóbb évtizedekben lakott területeken is megtelepedett.

Fotó: KMNP / őze Péter

Az erdei fülesbagoly évente egyszer költ. Fészket nem épít, hanem varjúfélék, ragadozó madarak, esetenként gólyák fészkét foglalja el, de megtelepszik üregekben, kihelyezett költőládákban is. Az első párok már márciusban költésbe kezdenek, de még május végén is találhatunk tojásos fészekaljakat. Általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát is felnevel. A tojó a kétnaponta lerakott tojásokon 27-28 napig kotlik. A faj túlélési stratégiája, hogy a fiókák már röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket. A közeli ágakon, fákon várják a szülőket. Az éhes fiókák gyakran hallatják jellegzetes hívóhangjukat.

Fotó: KMNP / őze Péter

Elsősorban kis rágcsálókat, mezei pockokat és egereket fogyasztanak. Cserebökényben az idén az előző évekhez képest több erdei fülesbagoly költött. A kihelyezett költőládákban és a gallyfészkekben is sikeresen nőttek fel a fiókák.

agrotrend.hu / Körös-Maros Nemzeti Park