Kicsi, de csípős a csipkéspoloska

A melegedő klímával nálunk is egyre több a platánokon és tölgyeken élő csipkéspoloska, amelynek nem célpontja az ember, de ha már találkozunk, megkóstol.

Elsősorban a platánfák a gazdanövényei a kis méretű, muslicánál alig nagyobb csipkéspoloskának, amely hártyás szárnyainak szépségéről kapta a nevét – írja honlapján a Békés megyei hírportál. De amilyen mutatós, olyan „harapós” is. A melegedő éghajlat kedvez ennek a hetvenes években hazánkba telepedett rovarnak. A forró nyarak igazi tenyészidőszakok számukra, így egyre több a találkozásuk az emberekkel, akik nem igazán örülnek ennek, ugyanis annak ellenére csípnek, hogy eredetileg csak növényi anyagokkal táplálkoznak.

Fotó: Shutterstock

Szakemberek szerint valószínűleg ők sem szándékosan keresik a találkozást velünk, hiszen kifejezetten növényi kártevők. A platánok és tölgyek lombkoronájában élnek, a telet jobbára a kéreg alatt vészelik át. A viharok, erős szelek következtében hullhatnak le a fákról, és miután gyengén repülnek, nehezen jutnak vissza élőhelyükre, emberre hullva a bőr nedvességtartalma vonzó számukra, ebből próbálnak tehát táplálkozni.

Fatörzsön telel

Az apró ízeltlábú jelenléte egész nyáron megfigyelhető, egyedeivel még ősszel, a lombhullás előtt is találkozhatunk a platánok közelében. Mivel a kártevő a fa törzsén telel, ezért egy tavaszi lemosó permetezés is gyérítheti az áttelelő egyedek számát. A tavaszi kirajzáskor az imágók ellen folytatott védekezés a leginkább eredményes. Mivel ezek a fák általában közterületen állnak, a települési önkormányzatokra hárul a védekezés felelőssége. A lakosságnak marad a szúnyogháló.

agrotrend.hu / beol.hu